Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton, az ENSZ 81. Közgyűlésén elmondott felszólalásában élesen bírálta Európát, azzal vádolva, hogy akadályozza az ukrajnai konfliktus békés rendezését. Az orosz diplomácia vezetője szerint Európa mindent megtesz annak érdekében, hogy meghiúsítsa a béketárgyalások reményét, ami pedig számos fél, köztük a Trump-kormányzat érdeke is lenne.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország „minden körülménytől függetlenül” el fogja érni a „különleges katonai művelet” céljait Ukrajnában, és „végigviszi az igazságért és a méltányosságért folytatott küzdelmét”. Kiemelte továbbá, hogy a Nyugat fegyverekkel látja el az ukrán kormányt, és segíti Kijevet abban, hogy drónokkal és rakétákkal civileket és polgári infrastruktúrát vegyen célba.
Az orosz külügyminiszter álláspontja szerint Európa ezzel a magatartással „önkezűleg követ el harakirit”, és a kontinens ismét „a nemzetközi béke és biztonság fő fenyegetésévé válik”. Lavrov szerint Brüsszel, Párizs, Berlin és London, a második világháború előtti náci Németországhoz hasonlóan, a neonácizmus és oroszellenesség zászlaja alatt egyesíti a kontinenst.
A külügyminiszter utalt arra is, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai soha többé nem lesznek olyanok, mint 2022 februárja előtt. Kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktust úgy kell lezárni, hogy Európában ne legyen többé nácizmus. Elmondása szerint, ha hatalmon hagynák azt a rendszert, amely „térden állva, minden tiszteletadás mellett újratemeti a náci bűnözők hamvait”, az elárulná azokat, akik 1945-ben legyőzték a nácizmust, ami „nem lehet része a genetikai kódunknak”.
Az orosz külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlésen egybeesett más diplomáciai eseményekkel is. Lavrov megbeszélést folytatott Johann Wadephullal, a német külügyminiszterrel az ENSZ székházában. Ez volt az első személyes találkozójuk közel öt év után. A megbeszélés előtt Wadephul nyilvánosan is érintette Donald Trump amerikai elnök azon döntését, amellyel Vlagyimir Putyint meghívta a miami G20-csúcstalálkozóra. A német diplomata ezt a lépést lehetséges tárgyalások kidolgozására felhasználható lehetőségnek értékelte, hangsúlyozva, hogy az ilyen alkalmakat ki kell használni.
A német fél kezdeményezte találkozó zárt ajtók mögött zajlott, és a német képviselők szigorú sajtónyilvánosság-korlátozást kértek, beleértve a sajtókérdések teljes hiányát, a nyitóbeszédek hangfelvételének mellőzését és a sajtóanyagokra vonatkozó embargót. A G20-csúcstalálkozóra szóló meghívás kapcsán a német diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy ez valós tesztje lesz annak, Oroszország hajlandó-e érdemi egyeztetéseket folytatni az ukrajnai háború lezárásáról.
Lavrov álláspontja szerint a Nyugat célja a globális hegemónia megerősítése, és az ukrajnai konfliktus addig folytatódik, amíg a Nyugat nem mond le arról, hogy hatalmat gyakoroljon Moszkva felett, és legyőzze azt. Az orosz külügyminiszter szerint Európa vezetői arra buzdítják választóikat, hogy „tűrjék el a kellemetlenségeket”, miközben megnyirbálják a szociális juttatásokat, azzal az indokkal, hogy Ukrajna az „európai értékekért” küzd. Lavrov megkérdőjelezte ezen értékek tartalmát, utalva a nácizmusra, a náci bűnösök újratemetésére, valamint az orosz nyelv, oktatás, kultúra és tömegkommunikáció betiltására.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása