A jemeni polgárháború a 2022-es fegyverszünetet követően ismét fellángolt, jelentősen átrendezve a régió erőviszonyait. Az Irán által támogatott húszik gyors előrenyomulása kulcsfontosságú területeket érintett, közvetlen konfliktussá szélesítve a harcokat Szaúd-Arábiával.
A húszik néhány hét alatt jelentős területeket foglaltak el Jemen nyugati partvidékén. Ellenőrzésük alá került Mokka kikötővárosa, valamint a Bab el-Mandeb tengerszoros stratégiai fontosságú Perim- és Hanis-szigetei, ahonnan ellenőrizhetik a szoroson áthaladó hajóforgalmat. A nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormányerők ellenállása minimális volt.
Jelenleg a húszik Taiz és Lahidzs tartományokban, a Kahboub-hegység magaslataiért harcolnak, céljuk a Vörös-tenger partvidékének elvágása a déli, kormányzati ellenőrzés alatt álló Aden várostól. Az ENSZ adatai szerint az újabb harcokban közel 700 ember vesztette életét, több mint 120 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat, és ezrek menekültek Afrikába a Vörös-tengeren keresztül.
A jemeni összecsapásokkal párhuzamosan a konfliktus nyíltan eszkalálódott Szaúd-Arábia és a húszik között. A lázadók rakétatámadást hajtottak végre Rijád ellen, a repülőtér közelében robbanások és füstoszlopok jelezték az első irányított légi csapást a szaúdi főváros ellen az újabb eszkaláció kezdete óta.
Szaúd-Arábia rendkívül nehéz helyzetbe került a húszi előrenyomulás miatt, mivel a Bab el-Mandeb szoros feletti ellenőrzés veszélyezteti a szaúdi kőolajexport fő alternatív útvonalát. Ez az útvonal a blokád alá vont Hormuzi-szoros kikerülésére szolgált, ahol korábban a szállítások komoly akadályokba ütköztek, és a tankereknek kikapcsolt jeladókkal, rekordösszegű biztosítási díjak mellett kellett az olajat szállítaniuk.
A szaúdi olajszállítmányok a nyugati parti Dzsidda és Janbu kikötőiből indultak Ázsia felé a Bab el-Mandeb szoroson keresztül. A helyzet átmenetileg 100 dollár közelébe szorította le a nyersolaj hordónkénti világpiaci árát, de a finomított üzemanyagok ára továbbra is magas maradt. Az Egyesült Államokban a gázolaj ára rekordot döntött, ami politikai feszültséget okoz a közelgő félidős választások előtt.
Mokka, a most elfoglalt kikötőváros, történelmileg a XV. és XVIII. század között a világ egyik legfontosabb kávéexportáló központja volt. A jemeni hegyvidékről és Etiópiából származó kávét innen szállították az Oszmán Birodalomba és Európába, innen ered a „mokka kávé” elnevezés is.
A helyzet súlyossága miatt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös sürgető kérésekkel fordult a Fehér Házhoz, közvetlen amerikai katonai beavatkozást sürgetve. A The New York Times értesülései szerint a Trump-adminisztráció már elkészítette a húszik elleni légitámadások tervét, de Donald Trump az utolsó pillanatban visszavonta a parancsot.
Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy a húszik maguk kérték az USA-t, hogy maradjon ki a konfliktusból, szaúdi-jemeni belügynek nevezve az ügyet. A húszik vezetése azonban határozottan tagadta, hogy kapcsolatba léptek volna az amerikai elnökkel. Az amerikai visszakozás hátterében egy korábbi, törékeny egyezség állt.
2025 májusában, az „Epic Fury” és „Rough Rider” hadműveletek után, Washington és a húszik Omán közvetítésével fegyverszünetet kötöttek. Ebben a lázadók vállalták, hogy nem támadják az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, cserébe az USA felhagy a jemen elleni csapásokkal. Trump korábban elismerte a húszik erejét, és igyekszik elkerülni, hogy az amúgy is túlterhelt amerikai haderőt egy újabb közel-keleti háborúba rángassa.
Bár Washington nyilvánosan elutasítja a nyílt katonai fellépést, a háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy az USA nem hagyta teljesen magára szaúdi szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium nemrégiben több mint 10 000 bomba és JDAM precíziós irányítórendszer eladásáról értesítette Szaúd-Arábiát. Emellett több mint 100 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik Szaúd-Arábiában egy új, közös műveleti központban, ahol hírszerzési és célmeghatározási támogatást nyújtanak a szaúdi légierőnek.
Szakértők szerint ez a kettős politika rendkívül veszélyes. Amennyiben a Fehér Ház a csendes katonai segítségnyújtással arra bátorítja a szaúdiakat, hogy ne törekedjenek diplomáciai rendezésre, a jemeni háború teljes erővel visszatérhet. Ez nemcsak a Közel-Kelet amúgy is törékeny stabilitását rombolhatja szét végleg, hanem egy még súlyosabb globális olajválsághoz és gazdasági krízishez is vezethet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása