Románia költségvetési helyzete jelentős javulást mutatott az év első nyolc hónapjában, ahogy a bruttó hazai termék (GDP) arányában számított hiány a tavalyi 4,51 százalékról 2,89 százalékra mérséklődött. Ez a kedvező tendencia elsősorban az adóbevételek emelkedésének, az Európai Unióból érkező források hatékonyabb lehívásának, valamint a kiadások visszafogásának tudható be. Ugyanakkor az államadósság finanszírozásával járó, drasztikusan növekvő kamatterhek továbbra is komoly kockázatot jelentenek az ország államháztartása számára.
Augusztus végéig az államkassza hiánya 59,42 milliárd lejt tett ki, ami mintegy 27 milliárd lejjel, nominálisan pedig 31 százalékkal kedvezőbb a tavalyi év azonos időszakának adatánál. Ez a javuló egyenleg annak köszönhető, hogy a bevételek sokkal gyorsabban növekedtek, mint a kiadások. Az állam bevételei 11,4 százalékkal, 468,1 milliárd lejre emelkedtek, míg az összkiadásokat sikerült 4,2 százalékos növekedési ütemen, 527,5 milliárd lejen tartani.
A bevételi oldalt leginkább az áfa-befizetések húzták fel, amelyek több mint egynegyedükkel, 103,35 milliárd lejre nőttek. Az adóbevételek összességében 14,3 százalékkal, 242,69 milliárd lejre emelkedtek. A bérek és jövedelmek után fizetett adóból származó bevételek 8,1 százalékkal 42,86 milliárd lejre, a nyereségadó-bevételek pedig 9,1 százalékkal 29,55 milliárd lejre nőttek. A társadalombiztosítási járulékokból 147,53 milliárd lej folyt be, ami 7,1 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Emellett a vagyonadóból és az ingatlanokhoz kapcsolódó illetékekből származó bevételek is több mint 30 százalékkal, 11,02 milliárd lejre emelkedtek.
A bevételek növekedéséhez jelentősen hozzájárultak az uniós források és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (PNRR) keretében lehívott összegek is. Az Európai Uniótól kapott összegek 37,7 százalékkal, 43,38 milliárd lejre emelkedtek a teljesített kifizetések megtérítésére, illetve előfinanszírozásként. A beruházásokra fordított kiadások értéke elérte a 97,05 milliárd lejt, ami 25,1 milliárd lejjel haladta meg az előző évi szintet, és ezeket elsősorban az európai uniós források és a PNRR támogatták.
Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon a kormányzati szigor érvényesült. A bérkorlátozások és a pótlékok megvonása miatt a közszféra bérköltségei 4,26 milliárd lejjel csökkentek. A szociális kiadások pedig stagnáltak, ami szintén hozzájárult a kiadások növekedési ütemének féken tartásához.
A kedvező mutatók ellenére az államadósság finanszírozása egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre. Az állam nyolc hónap alatt 42,05 milliárd lejt fizetett ki pusztán kamatokra, ami egyetlen év alatt csaknem 27 százalékos növekedést jelent. Ez az összeg önmagában felemészti a román GDP mintegy 2 százalékát. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a kamatköltségek 8,86 milliárd lejjel nőttek.
Bár az adóbevételek és a beruházási kifizetéseken keresztül érkező uniós pénzek egyelőre stabilizálták a büdzsét, Alexandru Nazare pénzügyminiszter óvatosságra intett. Figyelmeztetése szerint a magas adósságterhek miatt a költségvetési fegyelem legkisebb lazulása is azonnal újra veszélybe sodorhatja az államháztartást. A 2026-os költségvetés tervezetében a kormány a hiánycélt a GDP 6,2 százalékában határozta meg, és egyes elemzők szerint az év végi deficit akár ennél kisebb is lehet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása