A magyarországi gépjárművek műszaki vizsgáztatása évtizedes problémákkal küzd, ahol a korrupció és az elavult szabályozás súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Az állam évtizedek alatt hagyta szétrohadni a rendszer hatósági keretrendszerét, ami a kiskapuzás és a visszaélések melegágyává vált.
A több mint 16 éves magyarországi autóállomány egy része már most is jelentős veszélyt jelent a közlekedésbiztonságra és az egészségre. Egy államigazgatási tapasztalattal rendelkező szakértő szerint a változáshoz elengedhetetlen, hogy a társadalom felismerje a közérdeket a rossz állapotú járművek forgalomból való kivonásában.
Az elmúlt időszakban több konkrét eset is rávilágított a műszaki vizsgáztatás körüli visszaélésekre. Veszprém megyében például egy teherautó kapott friss műszakit hamis fékhatásfokmérési adatokkal, ami közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés gyanúját vetette fel a tulajdonos és a vizsgabiztos ellen.
Dunavarsányban próbavásárlás során buktattak le egy vizsgaállomás vezetőjét, aki 65 ezer forintért engedett át egy közúti közlekedésre alkalmatlan autót. Az ügyben tartott házkutatás során jelentős készpénzt és egyéb gyanús anyagokat foglaltak le, a gyanúsított beismerte tettét.
Egy Nógrád megyei, rétsági vizsgaállomáson tavaly decembertől idén októberig kenőpénzért vizsgáztattak le rossz állapotú járműveket. A csaláshoz képszerkesztő programot és más autók fotóit használták, hogy megtévesztő adatokat töltsenek fel a Közúti Központi Információs Rendszerbe (KÖKIR).
Ezen esetek során olyan járművek is átmentek a vizsgán, amelyeknek lyukas volt a karosszériája, nem működtek a biztonsági övei, vagy éppen ki volt kötve az ajtaja. A rétsági ügyben egy buszflottát üzemeltető cég vezetője is érintett volt, aki éveken át 75 ezer forintért vizsgáztatott le 124 rossz állapotú kisbuszt; az ügyben a gyanúsítottak száma tizenháromra emelkedett.
A szakértő szerint több száz olyan vizsgaállomás működik az országban, ahol forgalomképtelen járművek műszakiját hosszabbítják meg. A vizsgáztatás túlbürokratizált és drága, miközben kevés a vizsgabiztos és a hatósági ellenőr.
A visszaélések nem korlátozódnak egyetlen típusú vizsgahelyre; mind a tizenkilenc megyei és fővárosi kormányhivatalhoz tartozó hatósági állomásokon, mind a több mint 1400 magánkézben lévő vizsgaállomáson előfordulhatnak. Az állami vizsgahelyek jellemzően teherautók, taxik, buszok és egyedi átalakítások vizsgáztatásával foglalkoznak.
A független állomások a magyar rendszámú járművek időszakos vizsgáztatása mellett tavaly óta a külföldről behozott, érvényes műszakival rendelkező autók honosítását is végzik. Ez a megoldás a hatósági állomások tehermentesítését célozta, ám jelentős adminisztratív terhet ró a rendszerre, részben a külföldi okmányok sokfélesége és az osztrák vizsgaigazolások gyakori hamisítása miatt.
Az ügyészség nem készít részletes kimutatást a vizsgáztatást érintő visszaélésekről, de a sajtóközlemények mennyisége is jelzi a probléma országos kiterjedését és súlyosságát.
A műszaki vizsgáztatásban tapasztalható korrupció és a szabályok kijátszása közvetlen veszélyt jelent a közlekedésbiztonságra. Az utakon látható füstöt eregető, rozsdás vagy szakszerűtlenül átalakított autók mind a hiányos ellenőrzés következményei, növelve a balesetek kockázatát.
A rossz állapotú járművek nem csupán balesetveszélyesek, de környezeti és egészségügyi kockázatot is jelentenek a légszennyezés révén. A szakértő hangsúlyozza, hogy a társadalmi felelősségvállalás kulcsfontosságú a változáshoz, és a közérdek megköveteli a forgalomképtelen autók kiszűrését.
Bár sok vizsgabázis korrekt szolgáltatást nyújt, és akár javítási lehetőséget is kínál, az országos kép mégis aggasztó. A jelenlegi helyzet aláássa a hatósági ellenőrzések hitelességét és a közbizalmat, miközben a tisztességesen működő állomások is hátrányba kerülhetnek.
A közlekedési hatósági tevékenység körüli visszaélések évtizedes múltra tekintenek vissza, gyökereik egészen a szocializmus idejéig nyúlnak. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a kisebb-nagyobb visszaélések, vagy „okos megoldások” régóta áthatják a magyar társadalom működését.
A kormányhivatali rendszer 2011-es létrejötte előtt a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) felügyelte a vizsgabázisokat. Az NKH egységes szabályok alapján működött, felügyelte a vizsgafolyamatokat, ellenőrizte és továbbképezte a vizsgabiztosokat, ami rendezettebb hatósági felügyeletet és nagyobb lebukási kockázatot jelentett a visszaélések esetén.
2017-ben az NKH maradékát beolvasztották az akkori szakminisztériumba, megszűnt az egységes szakmai irányítás és a másodfokú eljárások lehetősége. Ezt követően látványos mélyrepülés kezdődött a központi igazgatás terén, ami a megyénként eltérő jogalkalmazáshoz vezetett.
A központi felügyelet hiánya és a hatósági szakemberállomány elkopása utat engedett a jelenlegi, korrupcióval átitatott rendszernek. A probléma megoldása komplex beavatkozást igényel, amely magában foglalja a szabályozás modernizálását, az ellenőrzések szigorítását és a hatósági kapacitások megerősítését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása