Donald Trump amerikai elnök aggodalmát fejezte ki a japán jen gyengesége miatt a japán miniszterelnökkel, Szanae Takaicsival folytatott találkozóján. Ezt az információt Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter hozta nyilvánosságra, hangsúlyozva az ügy rendkívüli érzékenységét. A japán döntéshozók ezt követően összehangolt nyilatkozatokkal igyekeztek a jen erősítését elősegíteni, amire a valuta árfolyama is reagált.
Katajama Szacuki pénzügyminiszter egy kormányülést követő sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Trump New York-i csúcstalálkozójukon felvetette a jen alulértékeltségének kérdését. Takaicsi miniszterelnök válaszában maga is problémásnak nevezte a japán fizetőeszköz gyengeségét. Katajama kiemelte, hogy a részletek közzétételére csak a miniszterelnöki hivatal jóváhagyásával került sor, ami aláhúzza a téma fontosságát.
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy továbbra is szoros egyeztetéseket folytat amerikai kollégájával, Scott Bessenttel, többek között devizapiaci kérdésekről is. Ezzel egy időben Kiucsi Minoru, a növekedési stratégiáért felelős miniszter is nyilatkozott, kijelentve, hogy az agresszív monetáris lazítás és rugalmas fiskális politika korszaka véget ért Japánban. Kiucsi szerint az ország egy olyan szakaszba lépett, ahol az árak fokozatosan emelkednek, és a kamatok is növekednek.
Ezen tisztviselői nyilatkozatok célja az volt, hogy eloszlassák azokat a piaci várakozásokat, miszerint Japánban továbbra is túlságosan laza monetáris kondíciók uralkodnak. A jen a megszólalások hatására erősödött, a dollárral szembeni árfolyam a korábbi 158,70-ről mintegy 158,33-ra javult.
A jen gyengülésének hátterében elsősorban az amerikai jegybank (Fed) és a japán jegybank (Bank of Japan, BoJ) közötti kamatkülönbözet áll. A japán jegybank szeptemberben 1,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, és Ueda Kazuo jegybankelnök nem zárta ki a további emelést. Azonban a Fed is szigorított, és a piaci várakozások szerint októberben újabb kamatemelés várható az Egyesült Államokban.
Ez a kamatkülönbözet a dollár javára billenti a mérleget, vonzóbbá téve a dollárban denominált eszközöket, és ezzel nyomást gyakorolva a jenre. Az Egyesült Államok és Japán korábban, tavaly júliusban már közösen avatkozott be a devizapiacon a jen erősítése érdekében. Ez volt mintegy 28 év után az első ilyen összehangolt lépés.
Egy évvel ezelőtt a két ország pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a túlzott árfolyammozgások ártanak a gazdaságnak. A devizapiaci intervenciót továbbra is érvényes eszköznek tekintik a volatilitás kezelésére. Katajama szerint az elnöki találkozón most újra megerősítették ezeket az elveket.
A japán hatóságok a jen gyengülésére reagálva a múlt héten "rate checket" hajtottak végre a New York-i kereskedési időszakban, ami a bankoknál az aktuális árfolyamokról való érdeklődést jelenti. Ez a lépés általában az érdemi devizapiaci intervenció előjeleként értelmezhető. Az összehangolt nyilatkozatok és a "rate check" is azt jelzik, hogy Japán komolyan veszi a jen árfolyamának stabilizálását.
Elemzők ugyanakkor szkeptikusak a fordulat tartósságával kapcsolatban. Charu Chanana, a Saxo Markets vezető befektetési stratégája rámutatott, hogy a jelenlegi lépések elsősorban verbális intervenciót jelentenek. Ezek önmagukban, tényleges szakpolitikai lépések – mint például koordinált beavatkozás vagy a jegybank egyértelmű szigorítási pályája – nélkül érdemben nem változtatják meg a jen kilátásait.
A japán gazdaság számára a gyenge jen hátrányos lehet az importköltségek növelése és az inflációs nyomás fokozása miatt. Ugyanakkor az exportáló vállalatok számára kedvező, mivel versenyképesebbé teszi termékeiket a nemzetközi piacon. A kormány és a jegybank célja az egyensúly megteremtése a gazdasági növekedés és az árstabilitás között.
A jövőbeni jen árfolyamának alakulása nagymértékben függ majd a Fed és a Bank of Japan monetáris politikájának további alakulásától. Amennyiben a kamatkülönbözet tovább nő a dollár javára, a jenre továbbra is nyomás nehezedhet. A japán hatóságok valószínűleg továbbra is figyelemmel kísérik a devizapiaci mozgásokat, és készen állnak a beavatkozásra, ha szükségesnek ítélik.
A verbális intervenciók és a "rate checkek" azt jelzik, hogy a japán kormány és a jegybank aktívan próbálja befolyásolni a piaci várakozásokat. Azonban a tartós változáshoz valószínűleg konkrétabb monetáris politikai lépésekre vagy összehangolt nemzetközi beavatkozásra lesz szükség. A globális gazdasági környezet és a geopolitikai fejlemények szintén befolyásolhatják a jen jövőbeli teljesítményét.
A befektetők és a piacok továbbra is szorosan figyelik majd a japán és amerikai jegybankok kommunikációját, valamint a kamatdöntéseket. A jen stabilitása kulcsfontosságú Japán gazdasági stabilitása szempontjából, és a kormány elkötelezettnek tűnik ennek megőrzésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása