A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a magyar munkaerőpiacon romló tendenciák figyelhetők meg. Augusztusban emelkedett a munkanélküliek száma és aránya, miközben a foglalkoztatottak létszáma csökkent az előző évhez képest. Ez a változás egyre nehezebbé teszi az álláskeresést Magyarországon.
2026 augusztusában a 15–74 éves korosztályban 4 millió 654 ezren voltak foglalkoztatottak, míg a munkanélküliek száma elérte a 229 ezer főt. A havi munkanélküliségi ráta 4,7 százalékot mutatott. A június–augusztusi háromhavi átlag alapján 4 millió 655 ezer foglalkoztatottat regisztráltak, ami 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ezen belül 2 millió 464 ezer férfi és 2 millió 191 ezer nő dolgozott. Az elsődleges hazai munkaerőpiacon 4 millió 467 ezren voltak aktívak, ami 36 ezer fős csökkenést jelent az előző évhez képest. A közfoglalkoztatottak száma 66 ezer, míg a külföldön dolgozó magyaroké 122 ezer fő volt.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája nem változott, 75,4 százalékon állt, a férfiaknál 78,9, a nőknél 71,9 százalékos arányt mértek. A KSH háromhavi átlagban 235 ezer munkanélkülit és 4,8 százalékos munkanélküliségi rátát rögzített. A munkanélküli férfiak aránya 4,5 százalék, míg a nőké 5,1 százalék volt.
A hivatal kiemelte, hogy a nők elhelyezkedését különösen nehezíti a munkaerő-kereslet ágazati koncentrációja. Az álláskeresés átlagos időtartama 11,7 hónapra nőtt. A munkanélküliek 42,6 százaléka kevesebb mint három hónapja keresett munkát, ami 3,0 százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt. Ezzel szemben a több mint egy éve állást keresők aránya jelentősen, 4,2 százalékponttal 33,7 százalékra emelkedett.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint augusztus végén 219 ezer regisztrált álláskereső volt, ami 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Azonban a KSH adatai a munkanélküliség növekedését mutatják. A havi munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,3, egy hónap alatt 0,2 százalékponttal emelkedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, hogy a háromhavi 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta már csupán 0,1 százalékpontra van a 2025 végén mért tízéves csúcstól. Az elemző szerint minden harmadik munkanélküli már több mint egy éve keres állást, ami az elhelyezkedés nehézségét jelzi.
Júliusról augusztusra mintegy 21 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ebből 14 ezren elhagyták a munkaerőpiacot, míg 7 ezren munkanélkülivé váltak. A gazdaságilag aktívak számának mérséklődéséhez hozzájárult a havi mintegy 5 ezres népességfogyás, valamint az, hogy közel 9 ezren kerültek az aktívak közül az inaktívak közé.
Virovácz Péter szerint a munkaerő kínálata 2022 közepe óta 180 ezer fővel csökkent. Ezt a számot Debrecen lakosságához hasonlította, amely mintegy 200 ezer fő. Ez a tendencia jelentős mértékű munkaerőpiaci szűkülést jelez.
Az adatok azt mutatják, hogy a magyar munkaerőpiac egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatottak számának csökkenése egyértelmű jele a gazdasági lassulásnak. Különösen aggasztó a hosszú távú munkanélküliség növekedése, amely a tartós elhelyezkedési nehézségekre utal.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megerősítette, hogy az augusztusi foglalkoztatotti létszám éves és havi összevetésben is visszaesett. Az aktív korú népesség egy év alatt 60 ezerrel csökkent, az aktívak száma pedig 8 ezerrel esett vissza, miközben a munkanélküliek száma 8 ezerrel nőtt. Ez a demográfiai és munkaerőpiaci változás együttesen befolyásolja a helyzetet.
Az elemzők szerint a romló adatok mögött több tényező is állhat. Regős Gábor a gyengébb mezőgazdasági idényt és a választási eredmények utáni átrendeződést is lehetséges magyarázatként említette. A KSH által megjelölt ágazati koncentráció pedig különösen a nők számára teszi nehézzé az elhelyezkedést.
A munkaerőpiaci feszültségek növekedése hosszú távon hátráltathatja a gazdasági növekedést. A tartósan munkanélküliek magas aránya társadalmi és gazdasági problémákat is felvet. Az elvándorlás is szerepet játszik, hiszen a külföldi telephelyen dolgozó, magyar háztartásban élők száma 105 ezerről 122 ezerre emelkedett.
Az ING Bank elemzői továbbra is 4,5 százalék körüli éves átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak. Azonban már nagyobb esélyt látnak arra, hogy ennél rosszabb érték valósuljon meg. Ez a pesszimista előrejelzés a jelenlegi trendek folytatódását feltételezi.
Regős Gábor megjegyezte, hogy a magyar cégek alkalmazotti létszámáról szóló legfrissebb júliusi adat még emelkedést mutatott. Ez a kettősség felveti a kérdést, hogy a mostani romlás egy tartós folyamat kezdete, vagy csupán egy átmeneti átrendeződés hatása. A következő hónapok adatai adhatnak pontosabb képet a munkaerőpiac jövőbeli irányáról.
A munkaerőpiaci helyzet alakulása kulcsfontosságú lesz a gazdaság egésze szempontjából. A kormányzati és gazdasági szereplőknek egyaránt figyelemmel kell kísérniük a trendeket, és szükség esetén beavatkozniuk a kedvezőtlen folyamatok megállításáért. Az elhelyezkedési nehézségek enyhítése, különösen a hosszú távú munkanélküliség visszaszorítása, kiemelt feladat lesz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása