Budaörs önkormányzata bejelentette, hogy nem fizeti be az októberben esedékes szolidaritási hozzájárulást. A városvezetés döntését az Alkotmánybíróság korábbi határozatára alapozza, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette a településtől tavaly elvont jelentős összeget. Ez a lépés komoly jogi és pénzügyi vitát vet fel az önkormányzatok és az állam között.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere nyílt levélben fordult a Magyar Államkincstárhoz. Ebben a levélben arra kérte a kincstár elnökét, hogy az állam tartózkodjon a soron következő, október 15-én esedékes, több mint egymilliárd forintos hozzájárulás behajtásától. A városvezetés álláspontja szerint az Alkotmánybíróság döntése alapján nem kötelesek tovább teljesíteni a miniszteri rendeletben előírt fizetéseket.
A polgármester hangsúlyozta, hogy az állam idén már több mint négymilliárd forintot vont el a várostól. Az önkormányzat elutasítja a további befizetéseket, mivel úgy véli, hogy az állami elvonások tisztességtelenek és jogtalanok. Ezzel a lépéssel Budaörs nyíltan szembeszáll a központi elvárásokkal, alapul véve a legfelsőbb bírói testület korábbi ítéletét.
Az Alkotmánybíróság korábban maradéktalanul helyt adott Budaörs alkotmányjogi panaszának. A testület kimondta, hogy a városra a 2025-ös évre kivetett 6,1 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás alaptörvény-ellenes volt. Ennek értelmében az erről rendelkező előírást megsemmisítette, ezzel jogi alapot teremtve a város jelenlegi álláspontjának.
Fontos megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság a befizetett összeg visszautalásáról nem rendelkezett, így a tavaly elvont pénzt az önkormányzat nem kapta vissza. Wittinghoff Tamás szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a városnak van bírósági határozata az alkotmányellenes elvonásról, de ezért nem kap kompenzációt. Ez a hiányzó kompenzáció erősíti az önkormányzat elhatározását, hogy a további befizetéseket megtagadja.
Budaörs lépése precedenst teremthet más önkormányzatok számára is, akik hasonlóan érintettek a szolidaritási hozzájárulás rendszerében. Amennyiben az állam enged Budaörsnek, más települések is bejelenthetik, hogy nem fizetik be a rájuk kivetett összegeket. Ez komoly kihívást jelenthet az állami költségvetés számára, különösen az idei nagy deficit fényében, mivel a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételek jelentős tételt képviselnek az államháztartásban.
Az Alkotmánybíróság egyébként az idei évre vonatkozóan nem mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulást alaptörvényt sértő módon szednék be. Azonban a tavalyi és az idei beszedési gyakorlat közötti hasonlóság felveti a kérdést, hogy egy újabb perben az idei elvonás is alkotmányellenesnek minősülhetne. A polgármester álláspontját erősíti, hogy a tisztességes eljárás hiányát a tavalyi gyakorlatra vonatkozóan már kimondta az Alkotmánybíróság, ami alapul szolgálhat egy jövőbeli hasonló döntésnek.
A helyzet rávilágít az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának és az állami elvonások alkotmányosságának kérdésére. A szolidaritási hozzájárulás célja a tehetősebb önkormányzatok hozzájárulása a szegényebbek támogatásához, azonban a mérték és az elvonás módja gyakran viták tárgyát képezi. Budaörs esete egy szélesebb körű problémára mutat rá, amely az önkormányzati gazdálkodás stabilitását érinti.
Nagy kérdés, hogy a kormányzat és a Magyar Államkincstár hogyan reagál Budaörs bejelentésére. Az érvényben lévő miniszteri rendelet alapján az állam elvileg alkalmazhatna kényszerintézkedéseket, például bankszámlainkasszót az önkormányzattal szemben, ha az októberi részletet nem fizeti ki. Wittinghoff Tamás azonban nyomatékosan kérte, hogy a kialakult jogi helyzet végleges rendeződéséig ne alkalmazzanak semmilyen alkotmánysértő kényszerintézkedést.
A helyzet jogi és pénzügyi következményei messzemenőek lehetnek, és befolyásolhatják az önkormányzatok és az állam közötti viszonyt a jövőben. Amennyiben az állam ragaszkodik a befizetéshez és kényszerintézkedéseket alkalmaz, az tovább élezheti a konfliktust. Ha viszont engedményeket tesz, az precedenst teremthet más települések számára, ami jelentős bevételkiesést okozhat az államnak. A további fejlemények meghatározóak lehetnek a szolidaritási hozzájárulás rendszerének jövőjére nézve Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása