A Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mint a magyar gazdaság egyik kulcsfontosságú állami szerve, évek óta tartó belső feszültségekkel és szakmai kihívásokkal küzd. A hivatal működését érintő problémák a vezetés stílusától a szakemberhiányig terjednek, komoly aggodalmakat vetve fel a szervezet hatékonyságával kapcsolatban. A közelmúltban egy felső vezetővel szemben kezdeményezett fegyelmi eljárás is rávilágított a rendszerszintű nehézségekre.
Áprilisban a versenytanács hét tagja fegyelmi eljárást indítványozott Tóth András, a GVH elnökhelyettese és a versenytanács elnöke ellen. Az indok egy konkrét fenyegetés volt, de a beadvány mögött mélyebben gyökerező, évek óta fennálló problémák húzódtak meg. A hivatal elnöke azonban elutasította a kezdeményezést, így az eljárás végül nem indult meg Tóth András ellen.
Korábbi és jelenlegi alkalmazottak szerint az elnökhelyettes vezetési stílusa jelentősen hozzájárult több munkatárs távozásához. A források szerint a vezető rendkívül toxikus légkört teremtett, rendszeresen kiabált kollégáival, gyakran trágár kifejezéseket használva. Többen említették a durva szóbeli bántalmazást, és arról is beszámoltak, hogy a szakmai konfliktusokat vállaló munkatársakat elbocsátással fenyegette.
Az elbeszélések szerint alkalmazottak sírtak, sőt fizikai rosszullétig jutottak a stressz miatt. Egy munkatárs úgy fogalmazott, hogy dührohama idején „csengnek a falak az épületben”, mások pedig arról számoltak be, hogy tapasztalt kollégák is remegtek a vezető jelenlétében.
Érdekes módon Tóth András maga is felismerte a szakember-elvándorlás problémáját még 2010-ben, elnökhelyettesi kinevezése előtti meghallgatásán. Akkor azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kiváló versenyjogászok távozását, és motivációt, életpályát, anyagi és emberi megbecsülést kell biztosítani a kollégáknak. Bár 16 éve tölti be pozícióját, és 2010 óta a versenytanács elnöke is, a meghallgatáson megfogalmazott HR-célkitűzések nem valósultak meg.
Az egykori és jelenlegi GVH-alkalmazottak, valamint a hivatal működésére rálátó szereplők egybehangzóan állítják, hogy a szakemberhiány talán soha nem volt olyan súlyos, mint napjainkban. Bár a hivatal létszáma az elmúlt években emelkedett, különösen Rigó Csaba elnök 2020-as érkezése óta, ez a bővülés rendkívül magas fluktuáció mellett valósult meg. Az évek többségében a munkatársak 15-20 százaléka cserélődött, ami jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.
A fluktuáció különösen a GVH alaptevékenységét végző vizsgálói állományt érintette. A kilépők nagyjából fele minden évben vizsgáló volt, akik a panaszokkal és versenyfelügyeleti eljárásokkal foglalkoznak. A hivatal 2020-as beszámolója is megemlítette a vizsgálói állomány jelentős kicserélődését. A tapasztalat kulcsfontosságú ebben a munkakörben, de a szenior vizsgálók száma drasztikusan lecsökkent. Egy forrás szerint, míg korábban 5-6 év után vitatkoztak azon, ki számít szeniornak, ma már az is kiugró, ha valaki négy évig marad.
A létszámadatok mélyebb elemzése rávilágít, hogy a GVH állományának bővülése nem a szakmai, vizsgálói területeket érintette elsősorban. Ehelyett a kabinetbe, titkárságra, kommunikációs irodára, beszerzésre és nemzetközi irodára vettek fel folyamatosan új embereket. A kiszolgáló, úgynevezett back office területeken dolgozók száma 2019 óta közel megduplázódott, ami szinte teljes egészében lefedi a hivatal teljes létszámbővülését. Ezzel szemben a GVH alaptevékenységét ellátó kategóriában csak minimális növekedés volt tapasztalható.
Különösen feltűnő a kommunikációs iroda létszámbővülése, ahol 2019-ben még csak egy ember dolgozott, tavaly viszont már öt. Ez a prioritásváltás összhangban van Rigó Csaba elnök 2020-as érkezésével, aki a látszatra és a hivatal külső megjelenésére helyezett nagy hangsúlyt. Az elnök célja az volt, hogy a hivatal keményen dolgozó, ő maga pedig megbízható káder képét mutassa. Ez a kommunikációs fókusz azonban egy alkalmazott szerint „Patyomkin-falura” emlékeztet, ahol kívülről minden szépnek tűnik, de belül a szervezet szétesik.
A források egybehangzóan állítják, hogy bár továbbra is dolgoznak jó szakemberek a GVH-nál, a szakmai gárda az elmúlt 10-15 évben jelentősen leépült. Ez a folyamat nemcsak a politikai szervilizmus és a forráshiány következménye, hanem Tóth András vezetési stílusának is betudható, aki paradox módon éppen a szakember-elvándorlás megállítását tűzte ki célul érkezésekor. A több mint két tucat háttérbeszélgetés során szinte mindenki kiemelte Tóth András vezetési módszereit mint a szervezet egyik legsúlyosabb problémáját.
A GVH-nál uralkodó mérgező légkör, a politikai befolyás és a szakmai területek háttérbe szorulása hosszú távon alááshatja a hivatal alapvető feladatainak ellátását. Egy hatékony versenyhivatal elengedhetetlen a gazdaság tisztességes működéséhez és a fogyasztók védelméhez. A jelenlegi helyzet azonban komoly kihívások elé állítja a szervezetet abban, hogy megfelelően elláthassa ezt a kritikus szerepet. A szakemberhiány és a belső feszültségek további romlása veszélyeztetheti a magyar gazdaság egyik legfontosabb állami szervének integritását és működőképességét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása