A nyári aszályos időjárás jelentős terhet rótt a magyar gazdaságra, melynek mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentése részletezi. Az elemzés szerint egész Európában a hazai gazdaság szenvedte el a legsúlyosabb károkat a szárazság következtében. Ez a megállapítás aláhúzza az extrém időjárási jelenségek egyre növekvő gazdasági kockázatát Magyarországon.
Az MNB becslései alapján a mezőgazdaság hozzáadott értéke idén akár 15 százalékkal is visszaeshet. Ez a jelentős csökkenés elsősorban az extrém nyári időjárás számlájára írható. A mezőgazdasági szektor gyengélkedése közvetlen hatással van a nemzetgazdaság egészére, olyannyira, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedését 0,4 százalékponttal mérsékelheti.
Ennek fényében az MNB a korábbi, nyár elején kiadott inflációs jelentésében szereplő 2 százalékos 2026-os növekedési előrejelzését 1,8 százalékra módosította a szeptemberi dokumentumban.
A szárazság mezőgazdaságra gyakorolt hatásait részletesebben is vizsgálták az MNB közgazdászai. A legszembetűnőbb következmény a szántóföldi növények termésmennyiségének drasztikus visszaesése. Az inflációs jelentés szerint az idei termés történelmi összehasonlításban is alacsonynak mondható.
Különösen súlyos a helyzet a kukorica esetében, ahol a termésmennyiség várhatóan 51 százalékkal marad el az előző öt év átlagától. A repcemag termése 26 százalékkal, míg a búza termése közel 22 százalékkal lehet alacsonyabb az ötéves átlagnál.
Aggasztó, hogy a kukorica, búza és repcemag idei termése még a 2022-es szintet is alulmúlhatja, pedig az a nyár is rendkívül aszályosnak bizonyult. Érdekes módon, miközben európai szinten az idei aszály enyhébb volt, mint a négy évvel korábbi, a Kárpát-medencét és Franciaországot sokkal súlyosabban érintette a szárazság. Az Európai Bizottság hozambecslései is megerősítik ezt a tendenciát: a búza és a kukorica esetében a hazai termés várhatóan a legnagyobb mértékben marad el az elmúlt öt év termésátlagától az uniós országok között.
Az élelmiszerárakra gyakorolt hatása azonban az idei aszálynak visszafogottabb lehet, mint a 2022-es szárazság idején tapasztalt árfelhajtó hatás. Az MNB ezt azzal magyarázza, hogy uniós szinten nem volt olyan komoly az árakat emelő hatása az idei szárazságnak. Mindazonáltal a jövőbeni élelmiszerárak alakulását illetően vannak kockázatok.
Az MNB figyelmeztet, hogy az El Niño-jelenség és a közel-keleti feszültségek miatt a műtrágya-alapanyagok árának esetleges újabb emelkedése újabb nyomást gyakorolhat az élelmiszerárakra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása