Az Eurostat napokban közzétett, 2025-re vonatkozó adatai szerint a magyar fiatalok átlagosan 27,3 éves korukban költöznek el a szülői háztartásból. Ez az adat szorosan illeszkedik az Európában megfigyelhető általános trendekbe, amelyek regionális különbségeket mutatnak az önállósodás időpontjában. Az elemzés rávilágít, hogy Európa déli és keleti részein jellemzően később, míg az északnyugati régiókban korábban hagyják el a fiatalok a családi fészket.
Az Eurostat által bemutatott térkép, amely az egyes országok konkrét értékeit részletezi, vizuálisan is megerősíti ezt a regionális megosztottságot. A színek alapján jól látható, hogy dél és kelet felé haladva folyamatosan növekszik az otthonról való elköltözés átlagos életkora. Ezzel szemben északnyugati irányban az értékek jellemzően 20 és 25 év közé esnek, bár Szlovákia kivételt képez ebből a mintázatból.
A statisztikák alapján a legkorábban a skandináv és balti országokban kezdenek önálló életet a fiatal felnőttek. Finnországban átlagosan 21,4 évesen, Dániában 21,8 évesen, míg Észtországban és Litvániában egyaránt 22,7 évesen költöznek el a szüleiktől. Ezek az adatok azt mutatják, hogy ezen országokban a fiatalok már viszonylag korán megkezdik önálló háztartásukat, ami eltér a kontinens más részein tapasztalható gyakorlattól.
Ezzel szemben Európa déli és egyes keleti országaiban a fiatalok jellemzően jóval tovább maradnak a szüleik háztartásában, gyakran a harmincas éveik elejéig. A lista élén Horvátország áll, ahol az átlagos elköltözési életkor 31,5 év. Görögországban és Szlovákiában ez az érték 30,9 év, míg Spanyolországban és Olaszországban 30,2 év.
Ezek az adatok jelentősen meghaladják az európai átlagot és az északi országokban tapasztalt értékeket.
A magyar fiatalok 27,3 éves átlagos elköltözési életkora tehát az európai középmezőnybe helyezi az országot, a déli és keleti régiók felé mutató trendbe illeszkedve. Bár nem tartozik a legmagasabb értékeket mutató országok közé, az átlagos életkor magasabb, mint az északnyugati államokban. A jelenség, amelyet gyakran „mamahotel” kifejezéssel illetnek, számos társadalmi és gazdasági tényezővel magyarázható, mint például a lakhatási költségek, a munkaerőpiaci lehetőségek és a kulturális hagyományok, bár a forrás nem tér ki ezekre a részletekre.
Az Eurostat adatai fontos betekintést nyújtanak abba, hogyan alakul a fiatalok önállósodása Európa-szerte, és milyen regionális különbségek jellemzik ezt a folyamatot. A magyar adatok is megerősítik azt a szélesebb körű mintázatot, miszerint a déli és keleti országokban a fiatal felnőttek hosszabb ideig élnek a szüleikkel, mielőtt saját háztartást alapítanának.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása