Az Egyesült Államok és Irán tárgyalásokat folytat New Yorkban egy olyan fokozatos megállapodásról, amelynek értelmében Teherán megnyitná a Hormuzi-szorost, Washington pedig feloldaná az Irán ellen érvényben lévő gazdasági blokádot. A Reuters értesülései szerint a tárgyalásokhoz közel álló források biztató hírekről számoltak be a folyamatban lévő egyeztetésekről.
A tárgyalások középpontjában a Hormuzi-szoros áll, melynek szabad hajózhatóságát Washington, a gazdasági blokád feloldását pedig Teherán szorgalmazza. Egy magas rangú iráni tisztségviselő az ENSZ-közgyűlés margóján egy lépcsőzetes megoldást javasolt: első lépésként a blokád megszüntetése és a szoros megnyitása történne meg, amit később az iráni befagyasztott eszközök felszabadítása követne.
Irán a blokád feloldását tekinti legfőbb prioritásnak, ezért hajlandó lenne a Hormuzi-szorosban szedendő tranzitdíjakra vonatkozó követelését egy külön mellékletbe áttenni a fő megállapodásból. Az Öböl menti arab államok azonban határozottan elutasítják a tranzitdíj ötletét, és feltétel nélküli szabad hajózást követelnek a szorosban.
Washington eközben tovább fokozta a gazdasági nyomást Iránra, újabb szankciókkal sújtotta az ország még működő kereskedelmi légitársaságait és az azokat segítő hálózatokat. Ezen büntetőintézkedések célja a kormányt és a Forradalmi Gárdát finanszírozó gazdasági források elvágása.
Az amerikai–iráni konfliktus közel hét hónapja tart, és a Hormuzi-szoros vált a legfontosabb alkuelemmé a felek között. Irán gazdaságát súlyosan érinti a blokád, míg az Egyesült Államok a globális olajellátás szempontjából kritikus tengeri útvonal biztonságát és szabad hajózhatóságát akarja garantálni.
A tárgyalások eredményességének legnagyobb akadálya, hogy egyik fél sem akarja megtenni az első engedményt. Iráni források kiemelték, hogy bármilyen engedmény csupán ideiglenes jellegű lenne, és Teherán nem mondana le a szoros feletti adminisztratív ellenőrzésről.
Az Öböl menti államok vezetői a New York-i tárgyalások során Donald Trumppal is egyeztettek, és egyértelművé tették, hogy elutasítanak mindennemű iráni ellenőrzést a szoros felett. Ugyanakkor határozottan a feszültség enyhítése és a politikai rendezés mellett foglaltak állást, jelezve, hogy a régió nem akar egy újabb amerikai–iráni konfliktus részese lenni.
A Hormuzi-szoros megnyitása és az olajárak mérséklése komoly politikai előnyt jelentene Donald Trump amerikai elnök számára a közelgő félidős kongresszusi választások előtt. Iránnak is érdeke a gazdasági enyhülés elérése, amíg az amerikai elnök érdekelt az alku megkötésében.
Dennis Ross, korábbi amerikai tárgyaló szerint mindkét félnek az áll érdekében, hogy még a választások előtt egyezségre jussanak. Ross úgy véli, a félidős választások után Trump kevesebb politikai korláttal szembesülne, ami hajlamosabbá tehetné a nyomás fokozására vagy akár a katonai fellépésre is.
A tárgyalások alapvető ellentéte változatlan: Washington szankciós nyomással próbál engedményeket kicsikarni, míg Teherán épp e nyomás megszüntetését szabja az engedmények feltételéül. A globális olajpiac stabilitása és a nemzetközi kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú a szoros szabad átjárhatósága.
Donald Trump korábban jelezte, hogy a megállapodás a november 3-i félidős kongresszusi választások után születhet meg. Azonban a tárgyalások dinamikája és a felek eltérő érdekei befolyásolhatják az időzítést és a végső feltételeket.
A folyamatos amerikai gazdasági nyomás és az iráni ellenállás közötti egyensúlyozás határozza meg a jövőbeni fejleményeket. A regionális szereplők, különösen az Öböl menti államok álláspontja is kulcsfontosságú marad egy tartós rendezés szempontjából.
A tárgyalások kimenetele jelentős hatással lehet a Közel-Kelet stabilitására és a globális energiaellátásra. A felek közötti bizalomépítés és a fokozatos lépések kulcsfontosságúak lehetnek a hosszú távú megoldás eléréséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása