A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése az oktatásban kettős hatással bír: miközben hatalmas fejlődési potenciált rejt magában, egyúttal megfoszthatja a diákokat a tanuláshoz szükséges önálló erőfeszítésektől. Ez a dilemma sürgetővé teszi az egységes iránymutatás kidolgozását, mivel az oktatás korábbi formájában már nem tartható fenn. Az AI bevezetése számos pedagógiai és etikai kérdést vet fel, amelyekre a szakma mielőbbi válaszokat keres.
Az oktatástechnológiai (edtech) vállalatok vezetői, akik az AI oktatásban való alkalmazásával foglalkoznak, egy kiáltványt fogalmaztak meg a technológia felelős bevezetéséért. Aggodalmuk szerint a szabályozatlan AI-használat hátráltathatja a kritikai gondolkodás, az érvelés és a kommunikáció fejlődését a diákok körében. Ugyanakkor a technológia teljes tiltása is káros lehet, mivel lemaradáshoz vezethet országos és társadalmi szinten egyaránt, ahogy azt Visy Zoltán, a Redmenta társalapítója is hangsúlyozta. A PISA-eredmények huszonöt éves mélypontja is arra figyelmeztet, hogy az AI-nak az alapvető gondolkodási készségek megerősítését kell szolgálnia.
Horváth Dorka, a BOOKR társalapítója és ügyvezetője szerint kulcsfontosságú annak megértése, mikor válik egy gyermek képessé az AI tudatos, partneri használatára. Ennek alapját a stabil szövegértési, matematikai és logikai készségek adják. Ezekre épülhet a kritikai gondolkodás, a kíváncsiság, a kreativitás és az ítélőképesség, amelyek elengedhetetlenek az AI által generált információk helyes értelmezéséhez és a tévedések felismeréséhez. A digitális tanulás megítélésekor nem a képernyőidő hossza a döntő, hanem az, hogy mi történik a gyermek fejében a használat során.
Az STRT befektetési holding az elmúlt évtizedben jelentős összegeket fektetett az oktatástechnológiába, felismerve, hogy az oktatásnak meg kell újulnia. Langmár Péter, a holding befektetési igazgatója szerint a változás azonban nem várható el kizárólag technológiai fejlesztésektől, hanem pedagógiai megújulásra is szükség van. Az iskolai tiltás önmagában nem oldja meg a problémát, mivel a diákok otthon továbbra is hozzáférnek az AI-eszközökhöz, így az intézmények éppen a tudatos használat tanításának lehetőségétől esnek el, ahogy Pálfi Dóra, az Imagi társalapítója is rámutatott.
Fontosnak tartják az olyan projektfeladatokat, amelyekben a diákok az AI segítségével alkotnak, miközben megmarad a tanuláshoz szükséges saját erőfeszítésük. Breuer Anita, a Logiscool társalapítója példaként említette a feladathoz kötött, zárt rendszereket, ahol a programozást tanuló gyerekek tippeket kapnak, de a gép nem vezeti végig őket a megoldáson. Tapasztalataik szerint a fiatalok gyakran értés nélkül használják az alkalmazásokat, ami rávilágít arra, hogy a technikai magabiztosság nem egyenlő a tudatos eszközhasználattal. A pedagógusok túlterheltek, ezért egységes iránymutatásra és használható képzésekre van szükségük, hogy az AI valóban a munkájukat könnyítse, például feladatkészítésben vagy differenciált fejlesztésben.
Az AI-oktatók kiáltványa hat alapvető pillérre épül, amelyek a technológia felelős bevezetésének szempontjait rögzítik. Ezek között szerepel a gyermekvédelem, a gondolkodási készségek és a tanulás integritása, a választás szabadsága és a pedagógus mozgástere, a tanári munka védelme, a nemzeti alkotómunka megőrzése, valamint a bizonyítékokra épülő bevezetés és szabályozás. A fejlesztőknek egyértelmű felelősségük van az iskolák, szülők és diákok tájékoztatásában az AI-eszközök korlátairól és hibalehetőségeiről, mivel működésük eltér a megszokott, kiszámítható szoftverekétől.
Kiemelt fontosságú, hogy a diákok osztályzatáról és előmeneteléről szóló döntések továbbra is emberi kézben maradjanak. A nemzeti alkotómunka védelme a helyi tananyagfejlesztők és kiadók jövőjét is érinti, akik ismerik az adott oktatási rendszer mindennapjait, és erre a tudásra új szolgáltatások építhetők. A szakmai összefogáshoz már csatlakozott a Mozaik tankönyvkiadó és a PwC hazai oktatási műhelye is, Balogh Petya és az STRT támogatásával. A Restart edtech tagozata szélesebb társadalmi vitát kezdeményez, és az uniós AI Act elveit is közvetíti az oktatási szereplők felé, Lannert Judit oktatási miniszter támogatásával.
A szabályozási keretrendszer kialakításába tanárokat, intézményvezetőket, szülőket és diákokat is be kívánnak vonni, biztosítva a széles körű konszenzust. A magyar edtech cégek, mint az Imagi, BOOKR, Redmenta és Logiscool, jelentős nemzetközi befektetéseket vonzottak és sikeresen építkeznek, bizonyítva a hazai szakértelem értékét. Azonban a vállalkozások sikere nem garantálja automatikusan az oktatási rendszer egészének sikerét. Langmár Péter hangsúlyozta, hogy globális problémáról van szó, és a magyar tapasztalatok széles körű hozzáférhetővé tétele kulcsfontosságú.
Pálfi Dóra felhívta a figyelmet az egyenlőtlenségek veszélyére: azok a diákok, akik családi hátterük vagy iskolájuk révén segítséget kapnak a tudatos AI-használathoz, további előnyre tehetnek szert. Ezzel szemben mások kész válaszokat kaphatnak anélkül, hogy fejlődne az önállóságuk. Ezért a hozzáférés minősége legalább annyira fontos, mint az eszközök elérhetősége; a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyaránt feladat. Az iskola szerepe, hogy megmutassa: a digitális eszközök alkotásra és tanulásra is használhatók, miközben a külföldi mintákat, mint Kína és Szingapúr példáját, a helyi körülményekhez kell igazítani, figyelembe véve a gyerekek pszichés terhelését is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása