A szerb kőolajipari vállalat, a NIS jövője bizonytalan az Egyesült Államok döntése miatt, mivel az orosz többségi tulajdonban lévő cég működési engedélye szeptember 30-án lejár. A vállalat ismételt meghosszabbítást kért Washingtontól, hogy zavartalanul folytathassa tevékenységét az amerikai szankciók ellenére. A helyzet különösen kritikus Szerbia energiabiztonsága szempontjából, miközben a magyar Mol-csoport is aktívan tárgyal a NIS többségi tulajdonrészének megvásárlásáról.
A NIS, amely a szerbiai kőolajipar egyik legfontosabb szereplője, 2025. október 9-e óta áll amerikai szankciók alatt. Ezen intézkedéseket az orosz többségi tulajdon indokolta, amely jelentős befolyást biztosít a Gazpromnak és leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek a szerb vállalat felett. A szankciók bevezetése óta a NIS működése számos korlátozással szembesül, amelyek enyhítésére időszakos engedélyekre van szüksége az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalától (OFAC).
Az OFAC legutóbb augusztus 28-án hosszabbította meg a NIS működési engedélyét, amely szeptember 30-án éjfélkor jár le. Ez az engedély alapvető fontosságú a vállalat számára, mivel lehetővé teszi a kőolaj feldolgozását, a nyersolaj behozatalát, az ellátásbiztonsághoz szükséges tranzakciók lebonyolítását, a műszaki karbantartási munkálatokat, valamint a pénzügyi elszámolásokat. Ezen tevékenységek nélkül a NIS működése súlyosan akadályozottá válna, ami komoly következményekkel járna a szerb gazdaságra és energiaellátásra nézve.
A NIS közleményében hangsúlyozta, hogy a működés fenntartása, a pancsovai kőolajfinomító folyamatos üzemeltetése és a szerbiai piac zavartalan üzemanyag-ellátása kulcsfontosságú az ország energiabiztonságának garantálásához. A vállalat kiemelt szerepet játszik a regionális üzemanyag-ellátásban, és leállása vagy korlátozott működése nemcsak Szerbiában, hanem a környező országokban is érezhető hiányt okozhatna. Ezért a szerb kormány és a vállalat vezetése is nagy reményeket fűz az amerikai engedély meghosszabbításához.
A NIS körüli bizonytalanság közepette a Mol-csoport jelentős érdeklődést mutat a szerb olajvállalat iránt. Január 19-én a Mol bejelentette, hogy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeinek értelmében megvásárolná a NIS 56,15 százalékos részesedését a Gazpromnyeftytől. Jelenleg is intenzív tárgyalások zajlanak a két vállalat között az orosz tulajdonrész átvételéről. Ez a lépés jelentősen megerősítené a Mol regionális pozícióját, és hozzáférést biztosítana egy kulcsfontosságú finomítóhoz és piaci hálózathoz a Nyugat-Balkánon.
A Mol emellett további tárgyalásokat folytat az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal is. Az egyeztetések egy esetleges kisebbségi tulajdonosi belépésről szólnak a NIS-be, ami tovább diverzifikálná a tulajdonosi szerkezetet és potenciálisan enyhítené az orosz tulajdonnal kapcsolatos aggodalmakat. Az ADNOC belépése új befektetéseket és technológiai transzfert is hozhatna a NIS számára.
Jelenleg a NIS tulajdonosi szerkezete a következőképpen alakul: az orosz Gazprom 11,3 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg leányvállalata, a Gazpromnyefty birtokolja a részvények 44,9 százalékát. Ez együttesen 56,2 százalékos orosz többségi tulajdont jelent. A szerb kormány 29,87 százalékos részvénnyel rendelkezik a vállalatban, a fennmaradó részt pedig kisrészvényesek birtokolják. A Mol célja éppen a Gazpromnyefty 44,9 százalékos, valamint a Gazprom 11,3 százalékos részesedésének megszerzése lehet, ami a 56,2% körüli többségi tulajdont eredményezné.
Az amerikai döntés tehát nem csupán a NIS közvetlen működésére, hanem a regionális energiapiac stabilitására és a Mol-csoport stratégiai terveire is jelentős hatással lehet. A szeptember 30-i határidő közeledtével a várakozás egyre nő, hiszen Washington döntése alapvetően befolyásolja majd a szerb energiabiztonságot és a vállalat jövőbeni tulajdonosi viszonyait. A helyzet komplexitását tovább növeli a geopolitikai feszültség és az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók rendszere.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása