A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertette szeptemberi Inflációs jelentését. A dokumentum az aktuális makrogazdasági előrejelzések mellett a jegybank monetáris politikai döntéseinek hátterét is bemutatta.
A jelentés sarokszámai már kedden nyilvánosságra kerültek, melyek szerint az idei évre átlagosan 1,8 százalékos gazdasági növekedést és ugyanennyi inflációt prognosztizál a jegybank.
Balatoni András, a jegybank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a műholdas adatok alapján a mezőgazdaság idei kibocsátása várhatóan a 2022-es aszályos évhez hasonlóan alakul, ami jelentősen fékezheti a gazdasági növekedést. Hozzátette, hogy bár ez a fékező hatás 2027-re enyhülhet, a 2020 előtti időszak tartós konjunktúrája a változó klímaviszonyok miatt valószínűleg nem tér vissza.
Az inflációra ható külső tényezők elemzése során Balatoni András rámutatott a június óta emelkedő globális nyersanyag- és élelmiszerárakra, valamint a dohánytermékek magasabb jövedéki adójára, melyek gyorsítják a hazai áremelkedés ütemét. Ennek következtében a jegybank 0,8 százalékponttal felfelé módosította a 2027-es átlagos inflációs előrejelzését, amely így 3,1 százalék lehet.
A jegybanki elemzés szerint a hazai inflációs dinamika meglepően alacsony volt az elmúlt időszakban. A legnagyobb meglepetést az élelmiszerek és az iparcikkek termékkörei okozták, melyek különösen érzékenyek a forint árfolyamának változásaira. Ez arra utalhat, hogy a forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban gyűrűzött be a fogyasztói árakba, és ez a folyamat a következő hónapokban is folytatódhat.
Az előrejelzések szerint 2026-ban az infláció és a GDP-növekedés egyaránt 1,8 százalék lehet. A magas energia- és élelmiszerárak miatt az inflációs kockázatok 2027-ben is magasak maradhatnak, az éves fogyasztói árindex átlagosan 3,1 százalékot érhet el, majd 2028-ban várhatóan 2,6 százalékra mérséklődik. A gazdasági növekedés terén is gyorsulás várható: 2027-ben 2,9, míg 2028-ban 2,8 százalék lehet a magyar GDP bővülési üteme.
Várpalotai Viktor bevezetőjében elmondta, hogy a sajtótájékoztató az inflációs cél csökkentésének kérdéskörével kezdődött, amely érdemben megváltoztatta a makrogazdasági előrejelzések peremfeltételeit. Kiemelte, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés már az új, 2,5 százalékos inflációs cél fényében készült, és támogatja a magyar gazdaság stabilitását, valamint a nemzetközi gyakorlatokhoz való alkalmazkodást.
A Magyar Nemzeti Bank kedden jelentette be, hogy 2028. január 1-jétől a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját. A jegybank fenntartja a cél körüli plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot. Ez a lépés több mint húsz év után jelenti az első változást a monetáris politika egyik legfontosabb horgonyában. Emellett a jegybank arról is döntött, hogy jövőre az eddigi tizenkettő helyett csak nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács.
A jegybanki döntések, különösen az inflációs cél módosítása, fontos mérföldkövet jelentenek a magyar gazdaság számára. Az új, alacsonyabb inflációs cél jelzi a jegybank elkötelezettségét az árstabilitás fenntartása iránt, és összhangba hozza a hazai monetáris politikát a nemzetközi trendekkel. A kamatcsökkentési ciklus megállítása, amelyet a Monetáris Tanács szeptemberi döntése is tükrözött, a friss előrejelzésekkel együtt, a gazdasági stabilitás megőrzését célozza.
Az inflációs jelentés részletesen bemutatja azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a gazdaság jövőbeli pályáját. A mezőgazdaság várható gyenge teljesítménye, a globális energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának növelése mind hozzájárulnak az inflációs nyomáshoz. Ugyanakkor a forint erősödésének vártnál gyorsabb áttörése a fogyasztói árakba pozitív meglepetést okozott, ami a jövőben is segítheti az infláció mérséklődését.
A jegybank előrejelzései szerint a magyar gazdaság növekedése és az infláció alakulása a következő években változatos képet mutat. A középtávú inflációs cél csökkentése és a Monetáris Tanács üléseinek ritkítása hosszú távon is befolyásolja a monetáris politika kereteit. Az új célkitűzés és a kapcsolódó döntések hozzájárulhatnak a befektetői bizalom erősítéséhez és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának növeléséhez.
A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása, valamint a globális piaci folyamatok továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a gazdasági növekedésre és az inflációra nézve. A jelentés felveti azt a kérdést is, hogy a mostani lépések vajon az euróbevezetés felé vezető út első állomásai-e, bár erre konkrét válasz nem hangzott el. A jegybank által közzétett részletes prognózisok alapvető iránymutatást adnak a gazdasági szereplők és a döntéshozók számára a jövőbeli tervezéshez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása