Karácsony Gergely főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában nyilatkozott, ahol Magyar Péter fővárosi pénzügyekkel kapcsolatos kijelentéseire reagált. A beszélgetés során szóba került a fővárosi cégek jutalmazási gyakorlata, Budapest anyagi helyzete, a szolidaritási hozzájárulás, valamint a budapesti olimpiai tervek is. A főpolgármester igyekezett tisztázni a felmerült vitás pontokat, miközben jelezte, a kormányzattal zajló tárgyalások sikerét nem szeretné veszélyeztetni.
Magyar Péter korábban azt állította, hogy a fővárosi cégeknél az elmúlt években 30-40 százalékkal emelkedtek a jutalmak, miközben az önkormányzat nehéz anyagi helyzetre hivatkozik. Karácsony Gergely ezt az állítást határozottan cáfolta, kifejtve, hogy a jutalmak nem emelkedtek ilyen mértékben. A bérek növekedése is csupán a budapesti átlagbér emelkedését követte, esetenként attól elmaradt.
A főpolgármester felvetette, hogy Magyar Péterhez esetlegesen olyan kimutatás juthatott el, amely a koronavírus-járvány idején helytálló fővárosi idősotthonok dolgozóinak 100 ezer forintos egyszeri jutalmát is tartalmazza. Karácsony hangsúlyozta, hogy a fővárosi cégek alkalmazottainak többsége szerényebb jövedelemmel rendelkezik, például a szociális intézmények munkavállalói.
Magyar Péter a főváros anyagi helyzetét is kétségbe vonta, mondván, Budapest nem olyan rossz helyzetben van, mint ahogy azt a főpolgármester állítja. Karácsony Gergely erre egy humoros megjegyzéssel válaszolt, utalva a miniszterelnök kritikus megnyilvánulásaira. Hozzátette, a főváros és a kormány közötti tárgyalások jól haladnak, ezért nem kíván bővebben reagálni a kijelentésekre, hogy ne veszélyeztesse a folyamatot.
Budapest és a kormány között jelenleg többek között a szolidaritási hozzájárulásról zajlanak tárgyalások. A főváros nem tervezi befizetni a következő tételt, hivatkozva a rendszer igazságtalanságára. Az Alkotmánybíróság (AB) friss döntése azonban a teljes rendszer átalakítására kötelezte a parlamentet.
Karácsony Gergely elmondta, hogy a kormány azon célja, hogy a gazdagabb és szegényebb önkormányzatok közötti szakadékot csökkentse, önmagában nem rossz. Az Orbán-kormány idején bevezetett szolidaritási adó azonban szerinte túlzó volt, és nem is ezt a célt szolgálta. Egyszerűen elvett a gazdagabb önkormányzatoktól.
A főváros ezért azt szerette volna, ha az elvonás mértékét csökkentik, és a kormány átlátható módon mutatja be, hogy az elvont pénzt valóban a rosszabb helyzetben lévő önkormányzatokra fordítja. Az Alkotmánybíróság döntése azonban nem a hozzájárulás mértékét vagy felhasználását kifogásolta. Az AB azt kifogásolta, hogy az önkormányzatoknak nem volt jogi lehetőségük bíróság előtt megtámadni a rájuk kivetett adóhatározatokat. Ez a döntés alapjaiban rendíti meg a jelenlegi rendszert.
Az Alkotmánybíróság döntése alapvető változásokat hozhat az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Karácsony Gergely szerint az AB határozatával a szolidaritási adó mellett az önkormányzatok finanszírozásának teljes rendszerét át kell gondolni. Ez a helyzet lehetőséget teremt egy igazságosabb és átláthatóbb rendszer kialakítására, amely figyelembe veszi az önkormányzatok jogait és valós pénzügyi helyzetét.
A főváros és a kormány közötti tárgyalások kimenetele kulcsfontosságú Budapest pénzügyi stabilitása szempontjából. A szolidaritási hozzájárulás mértéke és felhasználása közvetlenül befolyásolja a főváros fejlesztési lehetőségeit és szolgáltatásainak színvonalát. Egy új, tisztességesebb finanszírozási modell hozzájárulhat ahhoz, hogy a főváros hatékonyabban tudja ellátni feladatait, és javítsa a budapestiek életminőségét.
A főpolgármester kitért a budapesti olimpia terveire is. Elmondta, hogy nehéz ilyen nagyszabású projektekről beszélni, amíg a közvetlen pénzügyi vitákban nincs megállapodás a kormány és a főváros között. Karácsony Gergely azonban bemutatta a főváros által kidolgozott olimpiai koncepciót.
Ez a koncepció ebben a parlamenti ciklusban semmilyen állami kiadást nem feltételez, és nem tartalmaz stadionépítést sem. Valójában egy átfogó városfejlesztési tervről van szó, amely elsősorban a budapesti és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza. Amennyiben Budapest eljutna egy olimpia megrendezéséig, a koncepció szerint azt a lehető legtöbb vidéki nagyvárossal és más településsel közösen valósítanák meg. Ez a megközelítés eltér a korábbi, kizárólag budapesti fókuszú tervektől, és szélesebb körű nemzeti konszenzust igényelne.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása