Példátlan közeledés zajlik Kanada és az Európai Unió között, melynek célja egy „egyedi szövetség” kialakítása a két fél között. A kapcsolatok elmélyítésének lehetősége a héten került a figyelem középpontjába, amikor Mark Carney, Kanada miniszterelnöke történelmi látogatást tett Strasbourgban, és első külföldi kormányfőként vett részt az Unió helyzetéről szóló beszéden.
A történelmi javaslat: Társult tagság
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló éves beszédében egy jelentős lépést javasolt: felvetette, hogy Kanada váljon az Európai Unió első „társult tagjává”. Ezzel a javaslattal az EU célja, hogy a Kanadával fennálló kapcsolatot a lehető legmagasabb szintre emelje, túllépve a korábbi CETA kereskedelmi megállapodáson, és egy „Jövő Szövetsége” felé mozduljon el.
Kanada válasza és a stratégiai autonómia
Mark Carney miniszterelnök lelkesen üdvözölte von der Leyen javaslatát, és beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada „a lehető legmélyebb partnerséget” kívánja kialakítani az EU-val. Kiemelte, hogy a közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak elsöprő többsége támogatja az Európával való szorosabb kapcsolatokat. Carney szerint a partnerség célja a stratégiai autonómia és a szuverenitás megerősítése, hogy egyik fél se legyen kiszolgáltatva külső nyomásnak.
A kanadai miniszterelnök a strasbourgi Európai Parlamentben tartott beszédében kifejtette, hogy a mai világban a társadalmakat új viharok rázzák meg, mint például az éghajlatváltozás, a demokratikus normák eróziója és a kereskedelem fegyverként való használata. Hangsúlyozta, hogy a többoldalú intézmények meggyengültek, és a szuverenitás, valamint a nyitottság nehezen összeegyeztethetővé vált. Ebben a környezetben Kanada és az EU együttműködése kulcsfontosságú a rugalmasság és az ellenállóképesség megteremtéséhez.
Az együttműködés kulcsfontosságú területei
A tervezett „Jövő Szövetsége” számos stratégiai területen elmélyítené az együttműködést. Von der Leyen és Carney egyaránt kiemelte a kritikus ásványok, a mesterséges intelligencia (AI), a védelmi ipari kapacitás, az energiaellátás biztonsága, a kvantumtechnológiák, a kiberbiztonság, az intelligens gyártás, az űrtechnológia és a pénzügyi szolgáltatások területét.
Kanada jelentős energiaforrásokkal, kritikus ásványokkal, valamint világszínvonalú AI és kvantumtechnológiai képességekkel rendelkezik, emellett az egyik legerősebb bankszektorral bír. Az EU ezzel szemben hatalmas piaci erővel, mélyreható kutatási kapacitással és erős gyártási bázissal járul hozzá a partnerséghez. Az együttműködés révén mindkét fél megerősítheti stratégiai autonómiáját és szuverenitását.
Emellett szó esett a digitális kereskedelem egyszerűsítéséről a nem mezőgazdasági termékek és szolgáltatások terén, valamint a „népek közötti” kapcsolatok elmélyítéséről. Ez utóbbi magában foglalná a fiatalok számára lehetővé tett munkavállalást, tanulást és életvitelt az Atlanti-óceán mindkét oldalán, akár az Erasmus+ programhoz való kanadai csatlakozással.
Geopolitikai háttér és az amerikai reakció
A közeledés hátterében Kanada déli szomszédjával, az Egyesült Államokkal fennálló feszült kereskedelmi és geopolitikai viszony áll. Ottawa stabilitást keresve más partnerségek felé fordul, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét. Donald Trump amerikai elnök korábbi tarifális fenyegetései és gazdasági engedményekre vonatkozó követelései, valamint Kanada „51. állammá” tételére vonatkozó kijelentései arra ösztönözték Kanadát, hogy mélyebb gazdasági, biztonsági és politikai kapcsolatokat keressen Európával.
Trump elnök „nevetségesnek” és „ellenséges cselekedetnek” nevezte az EU javaslatát, és súlyos tarifákat helyezett kilátásba Európával szemben, amennyiben a szövetség létrejön. Mark Carney azonban elutasította ezeket a fenyegetéseket, kijelentve, hogy „senki sem fogja diktálni a kultúránkat, vagy azt, hogy kivel köthetünk nemzetközi megállapodásokat”. Mind von der Leyen, mind Carney hangsúlyozta, hogy a partnerség nem irányul senki ellen, hanem egy pozitív kezdeményezés.
A partnerség jövője és kilátásai
Bár a „társult tagság” kategóriája jelenleg nem létezik az EU szerződéseiben, és pontos definíciója még kidolgozásra vár, Carney üdvözölte az ambíciót, hangsúlyozva, hogy a lényeg a tartalom, nem pedig a pontos elnevezés. Kijelentette, hogy Kanada nem törekszik az EU teljes jogú tagságára.
Carney strasbourgi látogatása katalizátorként szolgált a jövő hónapban Montrealban megrendezésre kerülő EU-Kanada csúcstalálkozó előtt, ahol várhatóan tovább konkretizálódnak a mélyebb partnerség részletei. A kezdeményezés célja, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán nagyobb biztonságot, lehetőségeket és jólétet teremtsen az állampolgárok számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása