A felvidéki Szőgyénben létrejött, szódáról szóló kiállítás jelentős magyarországi közpénztámogatást kapott, ám a Paraméter lap beszámolója szerint jelenleg nehezen látogatható, és online felülete sincs. A projekt körüli átláthatóság hiánya, valamint a kiállítás elérhetetlensége kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Retkes János politikus-vállalkozó cége 100 ezer eurót kapott a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, de az elszámolást nem tette nyilvánossá.
Retkes János 2023-ban folyamodott támogatásért az Orbán-kormány nemzetpolitikai államtitkárságához egy szőgyéni szikvíz-kiállítás létrehozására. A „Csallóköz kincse, »ivóvíz« – Szikvíz múltja, jelene, jövője” elnevezésű tárlat megvalósítására a Bethlen Gábor Alapkezelő 100 ezer eurót ítélt meg és folyósított. A projektet a párkányi U. P. Broker Kft., Retkes családi vállalkozása végezte volna, amely egy romos, egykori ABC-épület megvásárlását és felújítását tervezte erre a célra.
A cég 52 ezer euró önrészt is vállalt a munkálatokra, az átadást 2024-re, a kiállítás tízéves működését pedig hosszú távra tervezték. A Paraméter azonban a helyszínen és online sem talált nyomát az interaktívra ígért kiállításnak. Az épületen semmilyen tábla vagy jelzés nem utal múzeumra.
Retkes János elmondása szerint a kiállítás elkészült és megkezdte működését, de egy szerkezeti süllyedés miatt ideiglenesen zárva tart. Hozzátette, hogy a károk helyreállítását saját forrásból finanszírozzák, és a múzeum hamarosan újra megnyitja kapuit. A tárlat jelenleg kizárólag Retkesnél személyesen bejelentkezve látogatható, mivel nincs honlapja, email címe vagy telefonszáma. Bár a vállalkozó diákcsoportok látogatásáról is beszélt, az érintett iskolák ezt cáfolták a Paraméternek.
Retkes János a felvidéki magyar közélet ismert alakja, korábban a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) párkányi alapszervezeti elnöke volt. Jelenleg a Magyar Szövetség tagja, ami politikai kötődését mutatja. Facebook-oldala alapján a Fideszhez is kapcsolódik, részt vett például a Terror Háza előtti tüntetésen.
Családjával együtt a Felvidéki Magyar Bál főszervezője, amely rendezvénynek hosszú ideig Kövér László, az Országgyűlés egykori házelnöke volt a díszvendége. Ez a háttér rávilágít a projekt kedvezményezettjének politikai és társadalmi beágyazottságára.
A 100 ezer eurós (mintegy 36,2 millió forintos) támogatás magyarországi közpénzből származik, ami kiemelt fontosságúvá teszi az elszámolhatóságot és az átláthatóságot. A Paraméter újságírói megpróbálták beszerezni a részletes elszámolást a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, de tájékoztatásuk szerint azt még ők sem kapták meg, így döntéselőkészítő anyagnak minősül. Retkes János maga sem volt hajlandó átadni az elszámolást a lapnak, indoklásként mindössze annyit mondott: „Mert nem.” Ez a hozzáállás súlyos kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségével kapcsolatban.
A projekt eredeti célja egy nyilvánosan látogatható, interaktív kiállítás létrehozása volt, amely legalább egy évtizedig működik. A jelenlegi helyzet, miszerint a kiállítás nehezen elérhető, és a látogatás is csak személyes egyeztetés útján lehetséges, ellentmond az eredeti terveknek. A diákcsoportok látogatásával kapcsolatos ellentmondásos információk tovább rontják a projekt hitelességét. A közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető elvárás, különösen olyan projektek esetében, amelyek a nemzetpolitika keretében, a magyar közösségek támogatására jönnek létre.
A felvidéki szódamúzeum ügye rámutat a határon túli magyar közösségeket célzó támogatások ellenőrzésének kihívásaira. A részletes elszámolás hiánya és a kedvezményezett elzárkózása az adatszolgáltatástól hosszú távon alááshatja a hasonló projektek iránti bizalmat. Amennyiben a kiállítás nem válik széles körben és könnyedén látogathatóvá, felmerül a kérdés, hogy a befektetett közpénz mennyire szolgálja a kitűzött kulturális és közösségi célokat.
Fontos lenne, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő, mint a támogatás folyósítója, biztosítsa a projektek teljes körű elszámolását és ellenőrizhetőségét, garantálva a közpénzek felelős felhasználását. A nyilvánosság számára hozzáférhető információk és a transzparens működés elengedhetetlen a bizalom fenntartásához és a támogatási programok hitelességének megőrzéséhez. A jövőben várhatóan további kérdések merülnek fel a múzeum működésével és az elszámolásokkal kapcsolatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása