A World Athletics vadonatúj, kétévente megrendezésre kerülő atlétikai világdöntője, melyet Budapesten tartottak, a szervezők közlése szerint hatalmas sikerrel rajtolt. Az esemény három napon át kínált tömény atlétikai élményt a sportág iránt érdeklődőknek, a világ legjobb atlétáival. A nemzetközi szövetség (WA) már jóval a budapesti rendezvény előtt meghirdette, hogy a versenyen a sportág történetének legmagasabb pénzdíját, 10 millió dollárt osztanak szét a sportolók között.
A díjazás részletei szerint a győztesek 150 ezer dollárt kaptak, míg még a nyolcadik helyezettek is kétezer dollárral gazdagodtak. Arról azonban a szervezők korábban nem beszéltek, hogy az átszámítva mintegy 3,2 milliárd forintos nyereményalapot nem a WA, hanem teljes egészében a magyar kormány fizeti, közpénzből.
Ez a tény egy 2024-es szerződésből derült ki, amely a Telexhez jutott el. A dokumentum szerint a magyar felet a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) képviselte, és a megállapodás legfontosabb kitétele az volt, hogy a rendező város, azaz Magyarország finanszírozza a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot és a rendezési költségeket, az ötmillió dolláros jogdíjon felül.
Cserébe a rendező fél megkapta a jegybevételeket, valamint a szponzori és közvetítési jogokból származó bevételek nagyobb részét. A 10 millió dolláros pénzdíjat egy hónappal a verseny megrendezése előtt kellett átutalni, és a szerződés külön kikötötte, hogy minden díjazott sportoló adómentesen veheti fel nyereményét.
A rendezési jogdíj, amely további ötmillió dolláros, azaz körülbelül 1,6 milliárd forintos tételt jelentett, nem egy összegben került átutalásra az NRÜ részéről. Erre négy határidőt szabtak meg, melyek közül az első három még az április 12-i választások előtt volt esedékes.
A negyedik, kétmillió dolláros utolsó részletet június 30-ig kellett kifizetni, ennek már az új kormány tett eleget. Az árfolyamtól és kerekítéstől függően ez az összeg nagyjából 4,7 milliárd forintot jelentett a pénzdíjjal együtt, és ehhez még a rendezési költségek is hozzáadódtak.
Eredetileg Balásy Gyula cégei lettek volna a felelősek az atlétikai világdöntő szervezéséért, azonban a Tisza-kormány júliusban felbontotta velük a szerződést. Ezt követően egy új, meghívásos közbeszerzési eljárás keretében az IRUB Kft. vállalta el a munkát 3,2 milliárd forintért.
Így a pénzdíjalap, a jogdíj és a szervezési költségek együttesen elérték a nyolcmilliárd forintot. Ez az összeg a rendezvény közvetlen kiadásait tükrözi, azonban a teljes költségvetés ennél összetettebb képet mutat.
Érdekesség, hogy az előző kormány eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosított az NRÜ-nek az atlétikai világdöntő megrendezésére. Azonban a tényleges rendezési költségek részletes elemei és a végleges költségvetés felhasználása, valamint az, hogy mennyit használtak fel a 16,75 milliárd forintnyi közpénzből, még nem ismert.
Ha a rendezés teljes költsége végül 10 milliárd forint alatti összegből valósult meg, akkor az új kormány mintegy hétmilliárd forintot spórolhatott meg azáltal, hogy felbontották Balásy Gyula cégeinek szerződéseit. Ez jelentős megtakarítást jelenthet a közpénzek szempontjából.
A rendezvénynek otthont adó Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ 250 milliárd forint közpénzből épült, és az év jelentős részében abszolút kihasználatlan. A szervezők bejelentése szerint mindhárom nap telt házzal zajlott a verseny, ami a jegyeladások szempontjából sikeresnek mondható.
Piaci alapon összesen 61 ezer jegyet értékesítettek, ami átlagosan 30 ezer forintos jegyárral számolva nagyjából 1,7 milliárd forintos bevételt jelentett. Ez az összeg azonban még mindig elenyésző a rendezési költségekhez képest, ami felveti a rendezvény pénzügyi fenntarthatóságának kérdését.
A magyar kormány számára az atlétikai világdöntő megrendezéséből származó pontos bevétel, beleértve a szponzori és közvetítési jogokból származó összegeket, egyelőre nem nyilvános. Ezért jelenleg nem tudni, hogy pontosan mekkora veszteséggel zárta az eseményt a magyar államkassza.
A World Athletics Final kétévente megrendezésre kerülő esemény, de a következő versenynek, amely két év múlva esedékes, még nincs kijelölt házigazdája. A budapesti rendezvény pénzügyi tapasztalatai valószínűleg befolyásolják majd a jövőbeli döntéseket a hasonló nagyszabású sportesemények finanszírozásával kapcsolatban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása