A magyar könyvszakma jelentős bizonytalanságban van, különösen a Libri–Bookline jövőjével kapcsolatban, amelynek sorsát az egész ágazat figyelemmel kíséri. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) vezetője szerint most az a legfontosabb, hogy a vállalat működésében ne legyen törés. Az ágazat szereplői a piaci folyamatok mellett az állami támogatások alakulását is aggodalommal figyelik.
A könyvpiac összképe korántsem egységes, az MKKE adatai alapján egyes kiadók árbevétele jelentősen nő, míg másoké erősen visszaesik. A nominálisan növekvő bevétel sem feltétlenül jelent több eladott könyvet; sok esetben a könyvek drágulása áll a háttérben. A költségoldalon szinte minden tétel emelkedett, drágább lett a papír, a nyomtatás, az energia és a munkaerő. A kötöttáras szabályozás, mely szerint az újonnan megjelenő könyvekre egy évig legfeljebb tízszázalékos kedvezmény adható, egyes vásárlókat kivárásra ösztönözhet, ami nem feltétlenül növeli a forgalmat. Gál Katalin a könyvszakma jelenlegi állapotát inkább egyfajta kényszercsendként írta le, ami a várakozás állapota a szereplők részéről, akik a Libri–Bookline, az állami támogatások és a könyvpiac további alakulását figyelik.
Az állami támogatások rendszere is jelentős bizonytalanságot okoz a könyvszakmában. Gál Katalin az NKA egyik kollégiumának tagjaként azt tapasztalta, hogy az elmúlt években több kollégiumot összevontak, miközben a pályázható források is csökkentek. Különösen problémás, hogy a korábban megítélt támogatások kifizetése is akadozik, miközben a második fél évre vonatkozó pályázatok közül több még nem jelent meg. Az MKKE vezetője szerint az államnak nem a piac minden részletére kiterjedő szabályozásban kellene keresnie a szerepét, hanem közvetlenül azokat a kiadókat és kisebb könyvesboltokat kellene támogatnia, amelyek kulturálisan fontos, de gazdaságilag kevésbé jövedelmező könyveket tartanak kínálatban. A cél az lehetne, hogy a magyar könyvkínálat sokszínűsége fennmaradjon, még akkor is, ha egy-egy kiadványból kulturális értéke ellenére nem lehet nagy példányszámot értékesíteni.
A támogatások hiánya érzékenyen érinti a könyves rendezvényeket is, mint az évente tízezreket vonzó Ünnepi Könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A kiadóknak fizetniük kell a megjelenésért, a standért és annak felépítéséért, miközben ezek költségei is emelkednek, ami egyre nehezebbé teszi számukra a jelenlétet a legfontosabb szakmai eseményeken. Egy patinás múltú független magyar kiadó, amely nevét nem vállalta, megerősítette, hogy a könyvhét és a könyvfesztivál részvételi díja valóban magas, és sok kiadó nyögvenyelősen fizeti ki az egekbe szállt bérleti díjat, gyakran csak a presztízs miatt vannak még jelen. Ez a kiadó kritizálta az MKKE-t is, mondván, jelenlegi formájában nem segíti eléggé a független kiadókat, és nem képviseli kellően az érdekeiket az alapvető érdekellentétek miatt. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a nagy hálózatokban az utóbbi években feltűnően előtérbe kerültek az erotikus és "dark romance" könyvek, amelyek szerintük túllépnek egy bizonyos erkölcsi határon és torzítják a kínálatot. A független kiadók szerint a könyvesboltok feladata lenne az olvasási szokások formálása és a választék színvonalára való ügyelés, mivel ez az egész társadalomra komoly hatással van.
A digitális kalózkodás eközben valamennyi szereplőt érint, az interneten és különböző külföldi torrentoldalakon rengeteg könyv illegális változata hozzáférhető. Eltávolításuk folyamatos küzdelmet jelent, mivel a jogsértő tartalmak rövid időn belül más felületen ismét megjelennek. A következő évek egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogyan lehet úgy támogatni a könyvpiacot, hogy közben ne torzuljon a piaci működés, miközben a kisebb független kiadók elmondása szerint már nemigen van hová torzulnia a piacnak. Az MKKE szerint az államnak elsősorban nem újabb akadályokat kellene állítania a könyvszakma elé, hanem a sokszínűséget, az olvasást és a kulturálisan fontos, de kevésbé jövedelmező kiadványokat kellene segítenie. Az egyesülés szerint felülvizsgálatra szorulhatnak azok a szabályozások is, amelyek az elmúlt években megnehezítették a piac működését, például az elektronikus és digitális hangoskönyvek 27 százalékos áfakulcsa.