Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent bejelentette, hogy szerdától gyakorlatilag kizárhatják az iráni légitársaságokat a nemzetközi légiközlekedésből. Ez a lépés a Washington által bevezetett másodlagos szankciók érvényesítésének következménye, amely a repülőtereket, üzemanyag-beszállítókat és jegyértékesítőket is érinti. A miniszter egyértelművé tette, hogy aki szolgáltatást nyújt az iráni légitársaságoknak, azt kizárják a dolláralapú pénzügyi rendszerből.
Bessent hétfőn a CNBC-nek nyilatkozva közölte, hogy szeptember 23-tól világszerte leállíthatják az iráni légitársaságok működését. A figyelmeztetés kiterjed minden olyan entitásra, amely leszállási szolgáltatást, üzemanyagot vagy jegyértékesítést biztosít az iráni gépeknek külföldi üzemeltetésük során. A pénzügyminisztérium a hónap elején már szankciókat vetett ki az összes korábban még nem szankcionált iráni légitársaságra, valamint az iráni légiközlekedési ágazatot támogató külföldi vállalatokra.
Ezek az intézkedések a Trump-kormányzat Teherán elleni fokozódó gazdasági nyomásgyakorlásának részeként értelmezhetők. A cél Irán elszigetelése a nemzetközi pénzügyi rendszertől, különösen az Egyesült Államok és Irán közötti feszült viszony közepette. A szankciók révén Washington igyekszik megakadályozni, hogy bármely vállalat vagy ország támogassa az iráni légiközlekedési szektort.
Irán légiközlekedési iparát már évek óta súlyosan korlátozzák az amerikai szankciók. Ezek az intézkedések jelentősen megnehezítették az új repülőgépek beszerzését, valamint az alkatrészekhez és karbantartási szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az ország légi flottája elöregedett, és a karbantartás hiánya biztonsági kockázatokat is jelenthet.
A most bevezetett intézkedések egy szélesebb szankciórendszer részét képezik, amelynek célja Irán teljes elszigetelése a nemzetközi pénzügyi rendszertől. Ez a rendszer az energiaszektortól a hajózáson és a technológián át az arany- és digitáliseszköz-kereskedelemig terjed. Az Egyesült Államok célja, hogy minden lehetséges módon nyomást gyakoroljon Teheránra gazdasági és politikai céljai elérése érdekében.
A bejelentés különös súlyt kap annak fényében, hogy Bessent egy nappal korábban tárgyalt Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettessel. Emellett Trump és Hszi Csin-ping elnök találkozójára is sor kerül csütörtökön, ami tovább növeli a helyzet diplomáciai jelentőségét. Kína Irán egyik legfontosabb gazdasági partnere és diplomáciai támogatója, így Peking együttműködése kulcsfontosságú lehet Washington elszigetelési törekvéseinek sikerében.
Az Egyesült Államoknak szüksége van Kína támogatására, hogy a szankciók valóban hatékonyak legyenek. Bessent szerint a kínai tisztviselők "nagyon aktívan részt vesznek" az amerikai nyomásgyakorlásban. Pozitív tárgyalások folynak a kínai pénzügyi hatóságokkal, köztük Pan Kung-seng jegybankelnökkel, az Irán elleni szankciók betartásáról. Ez arra utal, hogy Washington igyekszik széles körű nemzetközi konszenzust teremteni a szankciós politika mögött.
Az iráni légitársaságok kizárása a dolláralapú pénzügyi rendszerből súlyos csapást mérhet az ország nemzetközi kapcsolataira és gazdaságára. A másodlagos szankciók fenyegetése arra kényszerítheti a külföldi vállalatokat, hogy felhagyjanak az iráni légiközlekedési szektorral való együttműködéssel. Ez tovább mélyítheti Irán elszigeteltségét, és komoly logisztikai kihívások elé állíthatja az országot.
A globális légiközlekedési ipar szereplőinek most dönteniük kell, hogy fenntartják-e kapcsolataikat Iránnal, vállalva ezzel a dollárrendszerből való kizárás kockázatát. A helyzet rávilágít az Egyesült Államok gazdasági befolyásának erejére és arra, hogy Washington hogyan használja fel ezt az erőt külpolitikai céljai elérésére. A szankciók hatékonysága nagymértékben függ majd attól, hogy a nemzetközi közösség, különösen Kína, mennyire tartja be azokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása