Jelentős változás előtt áll a túlsúlyos betegek ortopédiai ellátása Magyarországon, mivel a kormány egy-két héten belül felülírja a korábbi, szigorú szabályozást. Az új protokoll értelmében a magas testtömegindex (BMI) önmagában már nem jelenthet akadályt a csípő- és térdízületi protézisműtétek elvégzésénél. Ez a módosítás jelentős könnyebbséget hozhat azoknak a pácienseknek, akik eddig a túlsúlyuk miatt kerültek hátrányos helyzetbe a várólistákon.
A változás a 2025 áprilisa óta érvényben lévő, szigorú előírást írja felül, amely korábban inaktív státuszba helyezte az érintett betegeket a műtéti várólistákon. Ez a gyakorlat azt jelentette, hogy a pácienseknek először sikeresen le kellett fogyniuk, mielőtt egyáltalán esélyük lett volna a szükséges beavatkozásra. Ezen időszak alatt sok beteg állapota tovább romlott, fájdalmaik fokozódtak, és életminőségük jelentősen csökkent, miközben a műtéti megoldás elérhetetlennek tűnt számukra.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Országgyűlésben tette meg a bejelentést, miszerint eltörlik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tavaly bevezetett előírását. A miniszter élesen bírálta a korábbi szabályozást, amelyet dilettánsnak, diszkriminatívnak és kontraproduktívnak nevezett. Kiemelte, hogy a protokoll a szakmai kollégium megkerülésével jött létre, ami a szakértői konszenzus hiányára utal. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a műtétek hosszas halasztása gyakran súlyos egészségügyi következményekkel jár, ami nem csupán a betegek szenvedését növeli, hanem hosszú távon az egészségügyi rendszerre is nagyobb terhet ró.
Az új irányelvek értelmében a jövőben a beavatkozásról szóló döntést a kezelőorvos, az operáló orvoscsoport és a kórház közösen hozza meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi a páciens egyedi egészségi állapotának, kockázati tényezőinek és a műtét sürgősségének átfogóbb mérlegelését. Ahelyett, hogy egyetlen paraméter, a BMI alapján zárnának ki valakit, a döntés egy komplex orvosi értékelésen alapul majd.
Fontos eleme az új rendszernek az is, hogy amennyiben egy adott intézményben nem vállalják a magasabb testtömegindexű beteg operációját, a pácienst egy megfelelően felszerelt centrumkórházba kell átirányítani. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy minden rászoruló beteg hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz, még akkor is, ha speciális körülmények vagy felszereltség indokolja az áthelyezést. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a betegek ellátatlanul maradjanak a rendszerben.
A szakma képviselői egyetértenek abban, hogy az elhízás önmagában nem jelenthet automatikus kizáró okot a műtétekből. Szendrői Miklós, a Magyar Ortopéd és Traumatológus Társaság Ortopédiai Tagozatának elnöke rámutatott, hogy megfelelő általános egészségi állapot mellett eddig is elvégezhetők lettek volna a beavatkozások, akár a 40 feletti BMI-vel rendelkező betegeknél is. Ez a szakmai álláspont alátámasztja a miniszter kritikáját, miszerint a korábbi szabályozás túlzottan merev volt, és nem vette figyelembe a komplex orvosi valóságot.
Zahár Ákos, a várólisták csökkentéséért felelős miniszteri biztos szintén megerősítette, hogy bár az extrém túlsúly valóban növelheti a műtéti kockázatokat, a beavatkozás az orvos és a beteg közös döntése alapján elvégezhető. Ilyen esetekben a páciensnek tudomásul kell vennie a megnövekedett kockázatokat, ugyanakkor aktívan együtt kell működnie az orvossal az olyan módosítható kockázati tényezők javításában, mint a vércukorszint szabályozása, a dohányzásról való leszokás vagy a testsúly optimalizálása. Ez a megközelítés a beteg felelősségét is hangsúlyozza, miközben lehetőséget biztosít az ellátásra.
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint idén novemberben további szakmai egyeztetésekre kerül sor az ellátási protokollok részleteiről. Ez azt jelzi, hogy a bevezetett változások egy folyamatosan fejlődő, szakmai alapokon nyugvó rendszer részét képezik, amelynek célja a betegek lehető legjobb ellátásának biztosítása, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és a modern orvostudomány elveit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása