A magyar kormány alapvető változtatásokat vezet be a nemzetközi sportesemények hazai szervezésének rendszerében. A cél a közpénzek felhasználásának nyomon követhetősége és átláthatósága, valamint a felelősségi viszonyok egyértelműsítése. Az új szabályozás jelentősen átalakítja a feladatköröket és a döntéshozatali mechanizmusokat, érintve több kulcsfontosságú állami szervet is.
A jövőben a sportági szövetségek kapnak kiemelt szerepet a nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események előkészítésében, pályáztatásában, szervezésében és lebonyolításában. A nemzetközi sportesemények költségvetési támogatásáról szóló döntések is új keretek közé kerülnek: 500 millió forint alatti összegek esetén a sportpolitikáért felelős miniszter, e feletti támogatásoknál pedig a kormány hoz döntést. A kormányrendelet csökkenti a sportesemények megrendezésében és támogatásában résztvevő szereplők számát, és pontosan meghatározza az eljárásrendet, különbséget téve a két éven belül, illetve a két éven túli tervezett események között. A jelentősebb költségvetési támogatásban részesülő események szervezőinek részletes költségvetési tervet kell készíteniük előzetesen, amelytől csak indokolt esetben térhetnek el.
A korábban a sportesemények rendezésével foglalkozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) jogkörei jelentősen szűkülnek. Az ügynökség ezentúl kizárólag operatív és lebonyolítási feladatokat láthat el, amennyiben a sportági szövetségek vagy a miniszter felkéri erre. Az NRÜ korábbi döntés-előkészítési, irányítási, beszerzési, támogatásnyújtási és jóváhagyási tevékenységei megszűnnek. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) is elveszíti széles szakmai, engedélyezési, tanácsadási, rendezvényszervezési, támogatásnyújtási és szponzorációs jogköreit. A hivatal a jövőben főként a kommunikációs és fejlesztési igények nyilvántartásával, valamint a központosított beszerzési eljárások lebonyolításával foglalkozik.
A kormányzati közlemény szerint a változtatások elsődleges célja a közpénzek felhasználásának átláthatóságának növelése. Az NRÜ korábbi kiterjedt jogkörei, mint a beszerzési és támogatásnyújtási feladatok, nehezítették a források útjának követését és ellenőrizhetőségét, ezért volt szükség ezen tevékenységeinek megszüntetésére. Az új szabályozás egyértelmű felelősségi viszonyokat kíván teremteni, és ellenőrizhetővé tenni az eseményekre fordított állami támogatásokat.
Az NKOH esetében is hasonló okok vezettek a jogkörök szűkítéséhez, a hivatal a jövőben inkább támogató, adminisztratív szerepet tölt be. Az NKOH irányítása és felügyelete is áthelyeződik a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztertől a belügyminiszterhez. Emellett a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet feladatköre is módosul, a továbbiakban elsősorban a sportcélú költségvetési támogatások lebonyolítására koncentrál. Ezek a lépések mind a rendszer egyszerűsítését és a hatékonyabb működést szolgálják.
A módosítások révén a sportági szövetségek nagyobb önállóságot és felelősséget kapnak a nemzetközi események szervezésében, ami potenciálisan hatékonyabb és szakmailag megalapozottabb döntésekhez vezethet. A közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése és a részletes költségvetési tervek kötelező jellege hozzájárulhat a korrupciós kockázatok csökkentéséhez és a források célszerűbb felhasználásához. A kevesebb szereplő és az egyértelmű eljárásrend egyszerűsítheti a folyamatokat, gyorsabbá téve a szervezési munkát.
A változások hosszú távon erősíthetik a sportágak önállóságát és a szakmai szervezetek kompetenciáját, miközben az állami szerepvállalás fókuszáltabbá válik. Az állami támogatások átláthatóbbá tétele növelheti a közbizalmat és a nemzetközi partnerek felé is pozitív üzenetet közvetíthet. A rendelet célja, hogy a magyar sportdiplomácia és rendezvényszervezés stabilabb és kiszámíthatóbb alapokra helyeződjön, biztosítva a jövőbeni sikeres eseményeket.
Az új szabályozás az idei, azaz a 2024-es év sporteseményeit még nem érinti, azok a korábbi rend szerint valósulnak meg. A változások a 2026 után esedékes rendezvények szervezésére és lebonyolítására vonatkoznak majd, amelyek már a sportért felelős miniszter és a sportági szövetségek feladatkörébe tartoznak. A kormányrendelet különválasztja a két éven belül és a két éven túl tervezett rendezvények eljárásrendjét, biztosítva a megfelelő felkészülési időt.
A rendelet konkrétan négy jelentős nemzetközi sporteseményt érint 2027-ben, amelyek szervezése már az új, átalakított keretek között zajlik majd. Ezek közé tartozik a vizes világbajnokság, a Gyorsasági és Para Kajak-Kenu Világbajnokság, a Női Kézilabda Világbajnokság, valamint az Öttusa Világbajnokság. Ezek az események tesztelik majd először az új, átláthatóbb és felelősségteljesebb rendszert.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása