A magyar kormány jelentős változásokat vezet be a nemzetközi sportesemények szervezésének rendszerében, melynek elsődleges célja a közpénzek felhasználásának átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése. Az új szabályozás értelmében a sportági szövetségek kapnak központi szerepet az események előkészítésében és lebonyolításában, miközben korábbi kulcsfontosságú ügynökségek jogkörei jelentősen szűkülnek. Ez a lépés alapjaiban írja át a nemzetközi sportrendezvények magyarországi megvalósításának eddigi gyakorlatát, egy új, felelősségteljesebb keretrendszert teremtve.
A kormányrendelet értelmében a jövőben a sportági szövetségek feladata lesz a nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események teljes ciklusának menedzselése. Ez magában foglalja az események előkészítését, a nemzetközi pályázatokon való részvételt, a rendezvények megszervezését és azok teljes körű lebonyolítását. Ez a változás egyértelműen a szakági szervezetekre ruházza a teljes körű felelősséget és a végrehajtási feladatokat, elvéve azokat a korábbi központi ügynökségektől.
A nemzetközi sportesemények költségvetési támogatásáról szóló döntéshozatal is differenciáltan alakul. Az 500 millió forint alatti támogatási igényekről a sportpolitikáért felelős miniszter dönt, míg az ennél nagyobb összegekről már a kormány hozza meg a határozatot, ezzel biztosítva a magasabb szintű kontrollt a jelentősebb kiadások felett. A rendelet célja a sportesemények megrendezésében és támogatásában résztvevő szereplők számának csökkentése, ezzel egyszerűsítve és átláthatóbbá téve az eljárásrendet. Különbséget tesz a két éven belül, illetve a két éven túl tervezett rendezvények között, előírva a nagyobb költségvetési támogatást igénylő események szervezőinek részletes költségvetési terv elkészítését, melytől csak indokolt esetben, megfelelő magyarázattal lehet eltérni.
A változtatások hátterében a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségének és ellenőrizhetőségének javítása áll. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) eddigi széleskörű jogkörei, mint a döntés-előkészítés, irányítás, beszerzés, támogatásnyújtás és jóváhagyás, korábban nehezítették az átláthatóságot és a felelősségi viszonyok tisztázását. Ezen tevékenységei most megszűnnek, és az NRÜ a jövőben kizárólag operatív és lebonyolítási feladatokat láthat el, amennyiben a sportági szövetségek vagy a miniszter felkéri erre, ezzel egyértelműen alárendelt szerepbe kerülve.
Hasonlóan jelentős átalakuláson megy keresztül a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) szerepe is. A hivatal korábbi széles szakmai, engedélyezési, tanácsadási, rendezvényszervezési, támogatásnyújtási és szponzorációs jogkörei megszűnnek, ezzel korlátozva befolyását a sportesemények szervezésében. A jövőben az NKOH főként a kommunikációs és fejlesztési igények nyilvántartásával, valamint a központosított beszerzési eljárások lebonyolításával foglalkozik, kizárólag támogató funkciókat ellátva. Az NKOH irányítása és felügyelete is áthelyeződik a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztertől a belügyminiszterhez, ami a felügyeleti struktúra változását is jelzi.
A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) feladatköre is módosul, a továbbiakban elsősorban a sportcélú költségvetési támogatások lebonyolítására koncentrál, a korábbi sokrétű tevékenységek helyett. Ezek a strukturális változások mind azt a célt szolgálják, hogy a sportesemények szervezésében résztvevő intézmények szerepkörei egyértelműbbé váljanak, a párhuzamosságok megszűnjenek, és a közpénzek felhasználása sokkal szigorúbban ellenőrizhető legyen, elősegítve a hatékonyabb gazdálkodást.
Az új kormányrendelet alapvetően fontos a magyar sportélet és a közpénzügyek szempontjából, mivel egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt, és növeli az elszámoltathatóságot. Az eddigi rendszerben a szereplők nagy száma és az átfedő jogkörök gyakran vezettek az átláthatóság hiányához, ami megnehezítette a közpénzek útjának nyomon követését és a felelősségre vonást. A mostani lépés célja, hogy megszüntesse ezeket a problémákat, és garantálja, hogy a sporteseményekre fordított állami támogatások felhasználása mindenki számára követhető és ellenőrizhető legyen.
A sportági szövetségek központi szerepe erősíti a szakmai autonómiát és a sportágspecifikus tudás hasznosítását a szervezési folyamatokban. Azáltal, hogy ők felelnek a teljes lebonyolításért, várhatóan hatékonyabbá és célzottabbá válik a források felhasználása, mivel a szakmai hozzáértés közvetlenül érvényesül. A szigorúbb költségvetési tervezési és elszámolási követelmények pedig további garanciát jelentenek a felelős gazdálkodásra, különösen a nagyobb volumenű projektek esetében, csökkentve a visszaélések kockázatát.
Az új szabályozás nem érinti az idei évre tervezett sporteseményeket, biztosítva a folyamatosságot a már elindult projektek esetében. Azonban a 2026 után esedékes rendezvények szervezése és lebonyolítása már teljes mértékben az új keretek között valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a sportért felelős miniszter és a sportági szövetségek már az új rendszerben látják el feladataikat a jövőbeli események kapcsán, ami jelentős paradigmaváltást jelent a korábbi gyakorlathoz képest.
Konkrétan, 2027-ben négy jelentős nemzetközi sporteseményt érint már az új szabályozás. Ezek közé tartozik a vizes világbajnokság, a Gyorsasági és Para Kajak-Kenu Világbajnokság, a Női Kézilabda Világbajnokság, valamint az Öttusa Világbajnokság. Ezek az események lesznek az első nagy próbatételei az átalakított rendszernek, melynek sikeressége kulcsfontosságú lesz a jövőbeni nemzetközi sportdiplomáciai szerepvállalás és Magyarország rendezőként való megítélése szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása