Bük független önkormányzati képviselője, Németh Martin egy új kezdeményezéssel fordult a magyar kormány több miniszteréhez, amely a várandósság alatt gyermeküket elveszítő családok támogatását célozza. A „Lex Emma” elnevezésű javaslat a méltó búcsú lehetőségének biztosítását és mindkét szülő számára külön fizetett távollét bevezetését sürgeti. A kezdeményezés célja, hogy enyhítse a korai és középidős magzati veszteséget átélő családok terheit, és egyértelműsítse a jelenlegi jogi helyzetet.
Németh Martin nyílt levélben kereste meg Hegedűs Zsolt egészségügyi, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. A képviselő a korai és középidős magzati veszteséget átélő családok beszámolóira hivatkozva hívta fel a figyelmet a hiányosságokra. Ezek a tapasztalatok arra utalnak, hogy egyes egészségügyi intézményekben hiányos a tájékoztatás, illetve akadályokba ütközik a magzati maradványok szülők általi eltemetése.
A kezdeményezés ezért a szabályozás egyértelműsítését és a szülők jogainak tényleges érvényesítését sürgeti. A javaslat másik fontos eleme szerint a várandósság 12. és 24. hete között bekövetkező veszteség esetén mindkét szülőnek külön, erre a célra létrehozott fizetett távollét járna. Németh Martin emellett kérte, hogy a 12. hét előtti veszteségek esetében is vizsgálják meg az arányos jogosultság bevezetését, számos pozitív nemzetközi példát felsorolva.
A magyar jogszabályi környezet jelenleg nem nyújt egyértelmű és egységes keretet a magzati veszteségek kezelésére. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény például homályosan fogalmaz, és csak a 24. hetet követő halva születés esetén rendelkezik a halotti bizonyítvány kiállításáról. Ez a kétértelműség megnehezíti a családok helyzetét egy amúgy is nehéz időszakban.
Ezzel szemben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdése szerint az elhalt magzat halottvizsgálati bizonyítvány nélkül, a szülő írásbeli nyilatkozata alapján temethető vagy hamvasztható el. Ennek a jogszabályi lehetőségnek a gyakorlata azonban nem honosodott meg a magyar egészségügyi szolgáltatásban. Több beszámoló is arra utal, hogy a bajba jutott családok nem kapnak megfelelő tájékoztatást, vagy éppen a jogszabállyal ellentétes eljárási gyakorlattal találkoznak, ami további fájdalmat okoz számukra.
A Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályozása jelentős különbséget tesz a halva születés és a korai vagy középidős magzati halál között, a határt a második trimeszter vége felé, a 24. hétnél húzva meg. Halva születés esetén a szülési szabadság szülést követő tartama nem lehet hat hétnél rövidebb az anya számára, az apa pedig ilyen esetben is jogosult tíz munkanap apasági szabadságra. Ez a rendelkezés bizonyos szintű támogatást biztosít a gyászoló szülőknek.
Azonban a korai vagy középidős magzati veszteségre a Munka Törvénykönyve nem nevesít külön, mindkét szülőt automatikusan megillető fizetett gyásztávollétet. Ezekben az esetekben a szülőknek csak a hagyományos betegszabadság a járható út, amelyre a távolléti díj 70 vagy 60 százaléka jár. Ez a hiányosság azt jelenti, hogy a gyászoló családoknak nemcsak a lelki, hanem az anyagi terhekkel is meg kell küzdeniük, miközben a gyászt feldolgozniuk kellene.
A helyzetet különösen szembetűnővé teszi az utóbbi hónapokban ismét politikai viták középpontjába került „szívhangrendelet” fényében. Miközben a szabályozás a terhességmegszakítás előtt előírja a magzati életfunkciók működésére utaló jel bemutatását a várandós nőnek, a korai vagy középidős magzati veszteséget átélő szülőknek nem biztosít külön, mindkettőjüknek járó fizetett gyásztávollétet. A magzati élet védelmére helyezett hangsúly így nem jelenik meg ugyanilyen erősen a várt gyermeküket elveszítő családok támogatásában, ami ellentmondásos helyzetet teremt.
A „Lex Emma” kezdeményezés célja, hogy orvosolja ezeket a jogi és gyakorlati hiányosságokat, és méltóbb bánásmódot biztosítson a gyászoló családoknak. A javaslat bevezetésével a családok nemcsak a méltó búcsú lehetőségét kapnák meg, hanem a gyász feldolgozásához szükséges időt is, anyagi terhek nélkül. Ez hozzájárulhat a szülők mentális egészségének megőrzéséhez és a gyászfolyamat egészségesebb lezajlásához.
A nyílt levélben megfogalmazott kérések és javaslatok a kormányzati döntéshozókhoz szólnak, remélve, hogy a jogszabályi környezet módosításával és a gyakorlat egységesítésével valós segítséget nyújthatnak a sok családot érintő tragédiában. A kezdeményezés rávilágít a társadalmi érzékenység és a jogi szabályozás összehangolásának fontosságára ezen a rendkívül érzékeny területen, ahol a humánus megközelítés elengedhetetlen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása