Szeptember 19-én, a párizsi Louvre-ban két látogatót vettek őrizetbe a múzeum biztonsági szolgálatának munkatársai, miután saját készítésű festményeiket helyezték el a híres Mona Lisát is bemutató teremben. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a német állampolgárságú elkövetők két, egyenként 30 x 40 centiméteres alkotást rögzítettek ragasztószalaggal a Salle des États falára, ahol Leonardo da Vinci ikonikus műve is látható. Az egyik festményen az egyik gyanúsított páncélban volt látható, míg a másik munka a két férfit ábrázolta egy nő társaságában. Az eset komoly kérdéseket vet fel a múzeum biztonsági protokolljával kapcsolatban.
A múzeum biztonsági személyzete azonnal intézkedett, és őrizetbe vette a két férfit. Ezt követően a rendőrség letartóztatta őket, a múzeum falainak megrongálása miatt indított eljárás keretében. A gyanúsítottak a kihallgatás során elmondták, hogy tettüket egyfajta heccnek szánták, és nem állt szándékukban komolyabb károkozás. Fontos kiemelni, hogy a világhírű Mona Lisa, amelyet egy vastag védőréteg óv a külső behatásoktól, az incidens során sértetlen maradt, és nem szenvedett semmilyen kárt.
Ez az eset azonban nem az első alkalom, hogy a Louvre biztonsági rendszere hiányosságokat mutat. A múzeum az elmúlt években több, nagy visszhangot kiváltó biztonsági incidenssel is szembesült. A Telex korábbi beszámolója szerint 2025 októberében egy különösen merész lopás történt, amikor is tolvajok egy darus kocsi kosarát felhasználva, álruhában jutottak be az intézmény egyik legexkluzívabb kiállítótermébe. A bűncselekmény során mintegy 34 milliárd forint értékű ékszert tulajdonítottak el, kihasználva a múzeum felújítási munkálatait és a szomszédos építkezést. Ez a filmbe illő rablás is rámutatott a biztonsági protokollok gyengeségeire, és számos hasonló eset előzte meg az elmúlt években, amelyek mind hozzájárultak a múzeum sebezhetőségének érzetéhez.
A korábbi esetek elemzése azt mutatta, hogy a tetteseknek viszonylag könnyű dolguk volt. Egy 2019-ben, a múzeum által megrendelt biztonsági ellenőrzés részletesen feltárta az intézmény hiányosságait. A jelentés szerint például a biztonsági kamerarendszer jelszava egyszerűen „Louvre” volt, ami rávilágít a rendszerek elavultságára és a biztonsági protokollok lazaságára. Annak ellenére, hogy ezek a súlyos hiányosságok nyilvánosságra kerültek, a múzeum vezetése nem tett megfelelő intézkedéseket a korszerűsítés és a biztonság megerősítése érdekében, ami hozzájárult a későbbi incidensekhez.
A tavalyi, nagy port kavaró botrányok és a nyilvánosság nyomása következtében a Louvre akkori igazgatója lemondott posztjáról. Utódja, a francia szenátus előtt tartott meghallgatásán nyíltan beszélt a múzeum helyzetéről, hangsúlyozva, hogy az intézmény továbbra is „végsőkig feszült helyzetben van” a biztonsági kihívások és a fenntartási problémák miatt. Ez a kijelentés is aláhúzza a sürgős beavatkozás szükségességét.
A helyzet orvoslására reagálva Emmanuel Macron francia elnök májusban bejelentette a Louvre átfogó felújítási programját. A tervek szerint mintegy 1 milliárd eurós beruházás keretében modernizálják a múzeum infrastruktúráját és biztonsági rendszereit. A felújítás egyik kulcsfontosságú eleme a Mona Lisa számára kialakítandó új, dedikált bejárat és kiállítótér lesz. Ettől a lépéstől azt remélik, hogy hosszú távon jelentősen csökkenti a múzeum többi részének zsúfoltságát, javítva ezzel a látogatói élményt és a műtárgyak védelmét egyaránt. Az intézkedések célja, hogy a Louvre ismét méltó módon tudja betölteni szerepét a világ egyik legfontosabb kulturális intézményeként, miközben garantálja a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény biztonságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása