A magyar kormány jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy a települési önkormányzatok nagyobb hatáskört kapjanak a nemzeti dohányboltok éjszakai nyitvatartásának és alkoholforgalmazásának szabályozásában. Ezt a kezdeményezést több fővárosi polgármester indította el, akik a közbiztonság javítását és a trafikok körüli éjszakai rendbontások visszaszorítását célozzák. Míg a helyi vezetők a lakók nyugalmát szeretnék biztosítani, a dohány-kiskereskedők érdekképviselete komoly aggályokat fogalmaz meg az egységes ellátórendszer felbomlásával és a feketepiac erősödésével kapcsolatban, ami további kihívásokat jelenthet.
Több budapesti polgármester szorgalmazza, hogy az önkormányzatok korlátozhassák a dohányboltok éjszakai üzemidejét és alkoholárusítását, különösen az este 10 és reggel 6 óra közötti időszakban. A cél, hogy a trafikokra is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak éjszaka, mint a hagyományos üzletekre, melyekre már érvényesek a helyi önkormányzati szabályozások. Jelenleg a nemzeti dohányboltokra vonatkozó speciális országos szabályok felülírják a helyi kereskedelmi törvényeket, megakadályozva a kerületeket abban, hogy éjszakai bezárásra vagy az alkoholárusítás beszüntetésére kötelezzék ezeket az egységeket.
Ez a jogi eltérés azt eredményezi, hogy a trafikok sok helyen, mind a fővárosban, mind vidéken, gyakorlatilag átveszik a bezárt kocsmák szerepét. A boltok körüli éjszakai italozás, a hangoskodás, a szemetelés és a közterületi vizelés jelentősen rontja a lakók biztonságérzetét és életminőségét. Az önkormányzatok elsősorban nem a boltok teljes bezárását, hanem a szabályozás egységesítését célozzák. Az illetékes minisztérium megerősítette, hogy a dohánykereskedelemre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata már zajlik, és a kormány nyitott arra, hogy a települési önkormányzatok nagyobb beleszólást és erősebb jogosítványokat kapjanak az ilyen jellegű, helyi életkörülményeket befolyásoló kérdésekben.
A probléma gyökere a kereskedelmi törvény és a nemzeti dohányboltokra vonatkozó speciális, országos szabályok közötti jogi különbségben rejlik. Míg a hagyományos üzletek éjszakai nyitvatartását az önkormányzatok szabályozhatják, a trafikokra vonatkozó országos előírások felülírják a helyi rendeleteket. Ez a szabályozási rés akadályozza a helyi tanácsokat abban, hogy hatékonyan reagáljanak a közbiztonsági kihívásokra, amelyek a dohányboltok éjszakai működéséből fakadnak.
Az önkormányzati felhatalmazás iránti igény nem új keletű, korábbi években is voltak már hasonló próbálkozások a jogkör megszerzésére. 2023-ban Józsefvárosban és parlamenti szinten is felmerült a kérdés, majd az elmúlt időszakban, 2025-ben és 2026 első felében is több polgármester – köztük a budapesti III. és XI. kerület, valamint Siófok vezetője – próbálta elérni, hogy az önkormányzatok jogkört kapjanak a trafikok éjszakai alkoholárusításának tiltására. Ezek a korábbi kezdeményezések azonban eddig rendre elutasításba ütköztek, ami rávilágít a probléma tartós jellegére és a szabályozási keretek merevségére, valamint a változtatás iránti folyamatos igényre.
A tervezett szigorítások jelentős hatással lehetnek mind a helyi közösségekre, mind a dohány-kiskereskedelmi szektorra, egyaránt érintve a lakosságot és a vállalkozásokat. Az önkormányzatok számára a nagyobb beleszólás lehetőséget teremtene a lakók biztonságérzetének és életminőségének javítására, a közterületi rendbontások, például a zaj és a szemetelés hatékonyabb visszaszorítására. A helyi vezetők szerint az éjszakai italozás és az azzal járó zavaró jelenségek komoly terhet rónak a lakókra, amit a jelenlegi szabályozás mellett nem tudnak hatékonyan kezelni, így a helyi közösségek jogos igénye merül fel a változtatásra.
A Magyar Dohány-kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) azonban komoly aggályokat fogalmaz meg az elképzeléssel kapcsolatban, hangsúlyozva a rendszer komplexitását. Lengyel Antal, a szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a trafikok működését az állammal kötött koncessziós szerződések szabályozzák, amelyek szigorú feltételeket tartalmaznak. Amennyiben az önkormányzatok saját hatáskörben hozhatnának korlátozó rendeleteket, a kereskedők könnyen ellentmondásos helyzetbe kerülhetnének, hiszen a helyi szabályok betartásával megszeghetnék a koncessziós szerződésüket, ami a jogosultságuk elvesztésével járhat. Az MDKSZ elismeri a randalírozásokkal kapcsolatos problémákat, de hangsúlyozza, hogy a rendbontások megakadályozása elsősorban nem várható el a bolti dolgozóktól, hanem a hatósági fellépés feladata.
A kormány nyitottsága az önkormányzati jogosítványok bővítésére új fejezetet nyithat a dohányboltok szabályozásában, potenciálisan átalakítva a jelenlegi rendszert. A felülvizsgálat során kulcsfontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a helyi közösségek jogos érdekei és a dohány-kiskereskedelmi rendszer stabilitása között, figyelembe véve mindkét fél szempontjait. Egy esetleges szigorításnak alaposan mérlegelnie kell a koncessziós szerződések jogi kereteit, hogy elkerülhető legyen a jogszerűen működő vállalkozások hátrányos helyzetbe hozása és a jogbizonytalanság.
A dohány-kiskereskedők attól is tartanak, hogy a legális éjszakai ellátás korlátozása a feketepiac erősödéséhez vezethet, ami további közbiztonsági kockázatokat rejt. Véleményük szerint, ha a legálisan működő boltok nem szolgálhatják ki az éjszakai keresletet, az egyenes utat nyit az illegális árusok és a szervezett bűnözői csoportok megjelenésének, ami tovább ronthatja a közbiztonságot, ahelyett, hogy javítaná. A jövőbeli szabályozásnak tehát nemcsak a helyi rendbontásokra kell megoldást találnia, hanem a feketepiac elleni hatékony fellépést is biztosítania kell, hogy a szigorítás valóban a közbiztonság javát szolgálja, és ne okozzon újabb problémákat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása