Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Kontrollnak adott interjújában kifejtette, hogy a magyar állam jelenleg nem képes elegendő forrást biztosítani a közúthálózat megfelelő állapotban tartásához. Becslése szerint évente mintegy 500 milliárd forintra lenne szükség, azonban a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziós szerződés, az MKIF, elszívja az erre szánt pénzeket.
A miniszter állítása szerint az autópálya-koncesszió miatt az elmúlt években sem volt elegendő forrás az utak karbantartására, ami hozzájárult a hálózat rossz állapotához. Vitézy Dávid jelezte, hogy a kormány tisztességtelennek ítéli a szerződéseket, ezért büntetőfeljelentések várhatók. Ezek a feljelentések érinthetik azokat a személyeket, akik az állam oldaláról aláírták a megállapodásokat, korábban Rogán Antalhoz tartozott a koncessziók felügyelete.
Emellett a magánoldal, az MKIF felelősei is érintettek lehetnek az ügyben. A miniszter összefonódásokra is utalt a két fél között, példaként említve, hogy volt olyan ügyvéd, aki mindkét oldalt képviselte. Jelenleg mindössze 20 milliárd forintot terveztek be az úthálózatra idén, ami rendkívül messze van az évi 500 milliárd forintos céltól.
A miniszter szerint a forráshiány miatt Magyarország jelentősen kevesebbet költ útjai fenntartására, mint a szomszédos országok. Példaként említette, hogy Románia kétszer, Szlovénia pedig háromszor annyit áldoz kilométerenként az úthálózatra. Vitézy Dávid kiemelte, hogy az előző kormány idején nemcsak a pénzügyi alapok, hanem a szakmai alapok is hiányoztak az ágazatból.
A prioritásokat nem szakmai szempontok, hanem a választókerületi elnökök lobbija határozta meg. A miniszter nem kíván versenyezni más ágazatokkal, például az egészségüggyel a költségvetési forrásokért. Ehelyett a koncesszióból való állami kiszállásban látja a megoldást, ami felszabadíthatná a mintegy 23 ezer milliárd forintos szerződés túlárazottnak ítélt részét.
A közúthálózat megfelelő állapota alapvető fontosságú a gazdaság működése és a lakosság mobilitása szempontjából. A forráshiány és a rossz útviszonyok hosszú távon negatív hatással vannak a versenyképességre és a közlekedés biztonságára. A koncessziós szerződés felülvizsgálata és esetleges felmondása jelentős pénzügyi mozgásteret teremthetne az állam számára a szükséges infrastruktúra-fejlesztésekhez.
Az uniós helyreállítási alapból származó pénzek hazahozatala kapcsán a miniszter elmondta, hogy a folyamat rendben halad. A fő nehézséget a korábbi, még a Fidesz-kormány által megkezdett projektek elfogadtatása jelenti, ahol az EU egyesével kér be dokumentumokat és hiányosságokat is talál. A pénzek tényleges utalása decemberben várható a Bizottságtól, amit októberi helyszíni ellenőrzések és novemberi aggályjelzések előznek meg.
Vitézy Dávid a kötött pályás közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban elégedett lenne, ha a 2030-as választások idején már számos látványos építkezés zajlana az országban. Elismerte azonban, hogy ilyen rövid idő alatt kevés projekt készülhet el teljesen, mivel egy közbeszerzési eljárás is körülbelül egy évet vesz igénybe. Emellett rengeteg új szakembert is fel kell venni a tervek megvalósításához.
A miniszter politikai ambícióiról is beszélt, kijelentve, hogy nem tervezi, hogy 2029-ben elinduljon a főpolgármesteri címért. Ezt a ciklust miniszterként szeretné végigcsinálni, és ott dolgozni, ahol a legtöbbet tudja hozzátenni az állam működéséhez. Karácsony Gergely főpolgármesterrel való együttműködésről elmondta, hogy az ő budapesti politikából való távozása után a „két dudás egy csárdában” szituáció megszűnt, és most már hatékonyabban tudnak együttműködni a fővárosi ügyekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása