Az oroszországi parlamenti választásokon, melyre az ukrajnai invázió kezdete óta először került sor, Vlagyimir Putyin elnök pártja, az Egységes Oroszország áll az élen. Az előzetes felmérések és a részleges hivatalos adatok is a kormánypárt jelentős győzelmét vetítik előre. A választásokat erősen irányított körülmények között tartották, ahol a Kreml befolyása érvényesült.
A szavazókörökből távozókat megkérdező VTsIOM elemzőintézet exit pollja szerint az Egységes Oroszország a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Ezt követte a Kommunista Párt 14,2 százalékkal, a Liberális Demokrata Párt 10,7 százalékkal, az Új Emberek 9,7 százalékkal, valamint az Igazságos Oroszország 6,6 százalékkal. Az INSOMAR intézet felmérése hasonló arányokat mutatott, az Egységes Oroszországot 50,8 százalékra taksálva.
A legfrissebb hivatalos adatok 25,21 százalékos feldolgozottságnál az Egységes Oroszország 57,04 százalékos vezetését jelzik. A Kommunista Párt 13,92 százalékkal, a Liberális Demokrata Párt 9,31 százalékkal, az Új Emberek 8,01 százalékkal, az Igazságos Oroszország pedig 5,22 százalékkal szerepel a listán. A dumába jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt a felmérések és a részeredmények alapján csak ezek a pártok lépték át.
A szavazókörök magyar idő szerint este 8 órakor zártak Kalinyingrádban, Oroszország legnyugatibb exklávéjában, ezt követően kezdték nyilvánosságra hozni az első részeredményeket. Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország pártelnöke és volt államfő urnazárás után nyilatkozatot adott, melyben kifejezte meggyőződését, hogy országa és pártja minden kihívás felett győzedelmeskedni fog. A választás teljes és hivatalos végeredményét szeptember 25-én hozzák nyilvánosságra.
Az orosz politikai rendszert a BBC veterán tudósítója "menedzselt demokráciának" nevezte, ahol a Kreml gyakorlatilag mindent irányít, beleértve a választásokat is. Az Egységes Oroszország párt 23 éve dominálja az orosz politikai életet, és a 450 fős Állami Dumába jellemzően Vlagyimir Putyin elnökhöz hű képviselők vagy a rendszeren belüli, kontrollált ellenzék tagjai kerülhetnek be. A parlamenti választások mellett számos helyen regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.
Az oroszok utoljára 2021-ben szavaztak a duma tagjairól, az ukrajnai invázió előtt, amikor a kormánypárt 54 százalékos eredményt ért el. Azóta százezrével hagyták el az országot azok, akik ellenezték a Kreml irányvonalát, az ellenzékieket elhallgattatták, sokszor bebörtönözték, és számos pártot, valamint szervezetet betiltottak. A független választási megfigyelő szervek működését is ellehetetlenítették, például a Golosz vezetőjét, Grigorij Melkonjancot öt év börtönre ítélték egy "nemkívánatos szervezettel" való együttműködés vádjával.
A háború ötödik évében, a teljes körű állami kontroll ellenére, a Kreml számára kiemelten fontos volt, hogy a háború kezdete óta első parlamenti választáson ne kelljen túlságosan mélyen beavatkoznia az eredményekbe. A részvétel is kulcsfontosságú volt Putyin és pártja számára, mivel az oroszok számára az otthonmaradás az egyetlen reális módja annak, hogy ellenállásukat fejezzék ki a háború és a rendszer felé. A Meduza beszámolt kisebb tüntetésekről is, ahol a háború ellen tiltakozók egy akció keretében adták le szavazataikat délben.
Az állami propaganda, amely szerint a háború a tervek szerint halad, súlyos ellentétben áll az oroszok millióinak mindennapi tapasztalataival. Ide tartoznak a sikeres ukrán dróncsapások okozta rendszerszintű benzinhiány, az égő olajfinomítók, a katonai veszteségek miatti munkaerőhiány, valamint a közép-ázsiai munkavállalók elvándorlása. Emellett az orosz hátországot elérő dróncsapások, mint például a Wildberries raktárai elleni támadások, tízezrek árukészleteit semmisítették meg.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő magyarázata szerint Oroszországnak "megvan a saját politikai rendszere, a saját politikai folyamata", ezzel utalva a rendszer sajátosságaira. A BBC szerint a Kreml fő célja, hogy alátámassza azt az állítást, miszerint a társadalom többsége nem ellenzi az ukrajnai háborút. Ennek érdekében közel kétszáz ukrajnai veteránt is indítottak a választáson, jelezve ezzel a hadseregből a politikai elit felé vezető utat. Az orosz vezetés növekvő arroganciája saját polgárai felé, valamint a mozgósítás lehetősége a választások után, melyet a tagadás ellenére sem tudtak meggyőzően kizárni, szintén feszültséget okoz.
A választás harmadik napján Ukrajna nagyszabású légitámadást indított Oroszország ellen. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint a fővárost a háború alatti legnagyobb támadás érte, mintegy 450 drón célozta Moszkvát az 1600-ból, melyek Oroszország felé tartottak. A támadásban ketten meghaltak, egyikük egy moszkvai olajfinomító elleni találat következtében. Egy lakóház is találatot kapott, de a benne tartózkodók túlélték. A választási rendszert szombaton kibertámadás is érte, ami tovább bonyolította a folyamatot. Az események összessége rávilágít a választások körüli feszült bel- és külpolitikai helyzetre, miközben a hivatalos végeredményre még várni kell.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása