Vasárnap, az oroszországi választások harmadik napján, Ukrajna nagyszabású dróntámadást indított Moszkva és annak tágabb környezete ellen. Az akció során egy olajfinomító kigyulladt, legalább három ember életét vesztette, és egy lakóépületből négyszáz személyt kellett evakuálni. A támadás az orosz energetikai infrastruktúra ellen irányult, mely a Kreml háborús erőfeszítéseinek finanszírozásához kulcsfontosságú bevételi forrás.
A vasárnapi dróntámadás eredményeként sűrű füst gomolygott egy moszkvai olajlétesítmény fölött, melyről hírügynökségi felvételek is tanúskodtak, amelyeket a Guardian tett közzé. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester nyilatkozata szerint összesen 1600 drón indult Oroszország felé, ebből 450 kifejezetten Moszkvát célozta. A támadások következtében legalább három ember életét vesztette különböző helyszíneken, köztük egy 44 éves nő és egy idős férfi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a támadás során úgynevezett Pelican típusú fegyvereket is bevetettek. Ezeket kezdetben rövid hatótávolságú ballisztikus rakétának tartották, de források szerint később szárnyas drónként azonosították. Az elnök nem közölt további részleteket, ami spekulációkat váltott ki az ukrán médiában ballisztikus rakéták esetleges bevetéséről, bár a fegyver típusát illetően kétségek merültek fel a nap folyamán.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy Ukrajna hazai gyártású Flamingo robotrepülőgéppel is támadta Moszkvát. Ezt a nagy hatótávolságú fegyvert korábban már alkalmazták Oroszország belsejében található célpontok ellen. Ukrán és orosz Telegram-csatornák egyaránt tettek közzé olyan képeket, melyeken állításuk szerint a moszkvai régióban talált Flamingo rakéta roncsdarabjai láthatók, ám ezeket az állításokat független forrásokból egyelőre nem sikerült ellenőrizni.
A támadás nyomán tűz ütött ki egy 21 emeletes épületben is, ahonnan Andrej Vorobjov moszkvai kormányzó tájékoztatása szerint négyszáz embert kellett biztonságba helyezni. A megrongálódott finomítót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszország egyik legfontosabb olajipari létesítményének nevezte, ezzel is kiemelve a célpont stratégiai jelentőségét.
Az ukrán dróntámadás az oroszországi elnökválasztás harmadik és egyben utolsó napján történt, melyet Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester "példátlan támadásnak" minősített. Szobjanyin szerint az akciót egyértelműen azzal a céllal tervezték, hogy megzavarják a választásokat, de ez nem sikerült az ellenségnek. A vasárnapi eseményeket megelőző éjszaka Oroszország is hajtott végre támadásokat Ukrajna ellen, melyek során a kijevi régiós vezetés szerint négyen meghaltak, köztük egy anya és két hároméves gyermeke.
Kijev az elmúlt hónapokban fokozottan indított dróntámadásokat Oroszország ellen, különös tekintettel az energetikai infrastruktúrára. Ez a stratégia része annak a szélesebb körű ukrán erőfeszítésnek, melynek célja az orosz háborús gépezet finanszírozási forrásainak gyengítése. Az energetikai szektor elleni csapásokkal Ukrajna igyekszik nyomást gyakorolni az orosz gazdaságra és a háborús képességre.
Az ukránok számára az orosz fosszilis szektor támadása kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír, mivel az energiahordozók exportjából származó bevételek jelentik a Kreml fő finanszírozási forrását a háborúhoz. Az ukrán csapások jelentős mértékben károsították Oroszország olajfinomítási kapacitásának egy részét. Ennek következtében üzemanyaghiány és áremelkedés tapasztalható az ország több régiójában, sőt, a dízel exportja is megszűnt, ami tovább gyengíti az orosz gazdaságot.
Ezek a fejlemények nem csupán Oroszország belső piacára, hanem a világpiaci árakra is hatással vannak, felfelé nyomva azokat. Ez a helyzet nemzetközi visszhangot is kiváltott: Donald Trump amerikai elnök például korábban elismerően nyilatkozott az ukrán stratégiáról, azonban a globális üzemanyagárak emelkedése miatt álláspontja megváltozott, és már nem támogatja annyira az ukrán megközelítést. Az energetikai célpontok elleni támadások tehát messzemenő gazdasági és politikai következményekkel járnak.
Az orosz hatóságok a támadást a választások befolyásolására irányuló kísérletként értékelték, hangsúlyozva, hogy az nem érte el célját, és a választási folyamat zavartalanul zajlott. Az ukrán fél a hazai gyártású fegyverek, mint a Pelican (szárnyas drón) és a Flamingo robotrepülőgépek bevetésével demonstrálta képességeit mélyen orosz területen. A konfliktusban mindkét fél folytatja a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat, jelezve a háború intenzitásának és a stratégiai célpontok fontosságának növekedését.
Az energetikai létesítmények elleni csapások várhatóan továbbra is a háború egyik kulcsfontosságú elemei maradnak, befolyásolva mind a katonai, mind a gazdasági helyzetet, és fenntartva a feszültséget a régióban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása