Vitézy Dávid, beruházási és közlekedési miniszter, a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy a magyar állam jelentős pénzügyi terheket vállalt át az autópálya-koncessziós cégtől. Ez a lépés, melyet a háborús beruházási többletköltség-kompenzáció keretében tettek, legalább ötezer milliárd forinttal növelte meg a szerződés időtartama alatt kifizetendő összeget. A miniszter szerint a szerződésmódosítás jogszerűtlen és túlárazott, ezért a kormány kezdeményezi annak megszüntetését.
Az állam 2023 decemberében, alig másfél évvel a koncessziós szerződés megkötése után, egy Rogán Antal által aláírt módosítással vállalta át a többletterhek jelentős részét az MKIF Zrt.-től. Ez a módosítás a háború okozta építőipari áremelkedés és a kamatok növekedése miatt felmerült költségeket kompenzálta. Vitézy Dávid kiemelte, hogy a szerződésmódosítás idején még egyetlen négyzetméter új autópálya sem épült.
A beruházási többletköltség-kompenzáció révén az állam gyakorlatilag átvette az orosz-ukrán háború gazdasági kockázatait a koncessziós partnertől. Ez a lépés jelentősen megnövelte az adófizetőkre háruló terheket a 35 éves koncessziós időszak alatt. A miniszter szerint a koncessziós szerződés eredeti célja éppen az lett volna, hogy az ilyen jellegű kockázatokat a vállalkozó viselje.
A koncessziós szerződést 2022. március 25-én írták alá, közel három hónappal az orosz-ukrán háború kitörése után. Vitézy Dávid álláspontja szerint ebből fakadóan a háború okozta költségeket és kockázatokat már a szerződéskötéskor ismerni kellett volna, és azokat a vállalkozónak kellett volna viselnie.
A szerződésmódosítás alapját egy veszélyhelyzeti kormányrendelet teremtette meg, amely kimondta, hogy a háború elhúzódó gazdasági hatásai 2022 második felétől jelentkeztek, előre nem voltak láthatók, és kellő gondossággal sem lehetett őket előre jelezni. Erre hivatkozva teremtettek lehetőséget számos szerződés módosítására, beleértve az autópálya-koncessziót is.
A koncessziós szerződés módosítását az MKIF jelentősen megnövekedett kamatterheivel és egyéb költségeivel indokolták. Vitézy szerint azonban egy valódi koncesszió lényege éppen az, hogy a szerződött partner viselje az ilyen piaci és gazdasági kockázatokat, nem pedig az állam.
Vitézy Dávid kritikája szerint a koncessziós szerződés konstrukciója lehetővé tette, hogy a nyereség a koncessziós cégnél maradjon, miközben a jelentős kockázatokat az állam, azaz az adófizetők viselik. A miniszter kiemelte, hogy a szerződés nem a hagyományos koncessziós elvek szerint működött, ahol a vállalkozó felelőssége a kockázatvállalás.
Amennyiben a vállalkozó profitját bármi veszélyeztette, az állam azonnal beavatkozott, és átvállalta a kockázatokat. Ez a modell felveti a kérdést, hogy mennyire szolgálja az adófizetők érdekeit egy olyan konstrukció, amelyben a magánszektor profitál, de a potenciális veszteségeket a közpénzekből fedezik.
A kormány álláspontja szerint a szerződés túlárazott és jogszerűtlen, ami komoly aggályokat vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. A szerződés átvizsgálása után a Tisza-kormány egyértelműen bizonyítottnak látja ezeket az állításokat, ami indokolja a jelenlegi helyzet felülvizsgálatát és a szerződés megszüntetésének kezdeményezését.
Az autópálya-koncesszió az elmúlt hetekben került a figyelem középpontjába, miután Vitézy Dávid augusztus közepén bejelentette, hogy az előző kormány döntését visszavonva az M6-os autópálya üzemeltetését mégsem adja az MKIF-nek. Ezt követően Magyar Péter is posztolt a témában, utalva a 35 éves autópálya-koncesszióra, ami élénk párbeszédet indított el a Fidesz és a Tisza-kormány között.
Pénteken Magyar Péter és Vitézy Dávid közösen jelentették be, hogy a kormány döntést hozott a koncesszió megszüntetésének elindításáról. Vitézy hangsúlyozta, hogy a kormány több szempontból is jogszerűtlennek tartja a szerződést, és elegendő indokot látna az egyoldalú elállásra.
Ezért a kormány tárgyalásokat kezdeményez a koncessziós vállalattal, hogy közös megegyezéssel, a lehető leggyorsabban felszámolhassák a szerződést. A cél az, hogy az adófizetők számára legelőnyösebb módon záruljon le az ügy, elkerülve a hosszas és költséges jogi procedúrákat, miközben biztosítják a magyar autópálya-hálózat hatékony üzemeltetését és fejlesztését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása