A Magyar Péter vezette kormány határozatban rögzítette, hogy 2035-re a bruttó hazai termék (GDP) legalább 3,5 százalékára emeli a NATO-szabályok szerint elszámolható, szűkebb értelemben vett védelmi kiadásokat. Az elért szintet ezt követően is fenn kívánja tartani. A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat részletezi a vállalás teljesítésének ütemezését és a lehetséges elszámolható tételeket.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a Magyar Péter vezette kabinet elkötelezi magát a védelmi ráfordítások jelentős növelése mellett a következő másfél évtizedben. A menetrend szerint 2026-ban és 2027-ben a védelmi kiadások aránya még a GDP 2 százalékán marad. Ezt követően, 2028 és 2030 között évente legalább 0,1 százalékponttal, majd 2031 és 2035 között évente legalább 0,2 százalékponttal emelkedik a ráfordítások aránya.
A meghatározott minimális éves emelések önmagukban 2035-re 3,3 százalékos szintet eredményeznének, ami azt jelenti, hogy a 3,5 százalékos végső cél eléréséhez legalább egy évben a rögzített minimumnál nagyobb növelésre lesz szükség. A pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter felelőssége, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak a költségvetésben. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály önmagában nem jelent konkrét beszerzések, támogatások vagy más kötelezettségvállalások jóváhagyását, csupán egy hosszú távú költségvetési keretet jelöl ki.
A vállalás rugalmas, mivel lényeges biztonságpolitikai vagy gazdasági változások, illetve a magyar gazdaság teljesítőképességének érdemi módosulása esetén felülvizsgálható. Ilyen esetben a pénzügyminiszternek és a honvédelmi miniszternek új előterjesztést kell készítenie a kormány számára a kiadási pálya módosítására.
A NATO-tagállamok tavaly június 25-én, a hágai csúcstalálkozón vállalták, hogy 2035-re évente a GDP-jük 5 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre és a védelemhez kapcsolódó kiadásokra. Ez a jelentős emelés a korábbi 2 százalékos célhoz képest egyértelműen nagyobb tehervállalást jelent. A döntés mögött erős amerikai nyomás állt, Donald Trump már a csúcs előtt 5 százalékos ráfordítást követelt a szövetségesektől, amit a NATO főtitkára is megerősített.
Az új, 5 százalékos cél két fő részből áll. Legalább a GDP 3,5 százalékát a NATO hagyományos definíciója szerinti szűkebb védelmi kiadásokra kell fordítani. A további legfeljebb 1,5 százalék pedig olyan területekre számolható el, mint a kritikus infrastruktúra fejlesztése, a reziliencia növelése, a hálózatvédelem megerősítése és a védelmi ipar támogatása.
A kormányhatározat részletesen meghatározza, milyen tételek sorolhatók a NATO módszertana alapján a szűkebb értelemben vett védelmi kiadások közé. Ez nem kizárólag fegyvervásárlásokról és katonai beruházásokról szól, hanem számos egyéb területet is magában foglal. A hagyományos honvédelmi költségvetésen kívül elszámolhatók például a békefenntartó és humanitárius katonai műveletek költségei, a fegyverek és lőszerek megsemmisítésének kiadásai, valamint egyes katonai képességekkel rendelkező, de nem közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó fegyveres szervek ráfordításai.
Ezen felül beszámíthatók a más NATO-tagállamoknak adott katonai vagy pénzügyi támogatások, a magyar vagy más NATO-haderők számára készült védelmi ipari termékek állami beszerzései, valamint a katonai célú kutatás-fejlesztési projektek költségei is. Ez utóbbi akkor is elszámolható, ha egy kutatási program végül nem jut el a sorozatgyártásig. A határozat egy szélesebb védelmi kiadási kategória felmérését is előírja, amely a GDP 1,5 százalékának megfelelő, kettős felhasználású, infrastrukturális beruházásokat jelentő EU-s számmisztikához kapcsolódik.
A minisztériumoknak fel kell mérniük a hadszíntér-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát és készleteket, a védelmi ipari beruházásokat, a hibrid fenyegetések elleni képességeket és a polgári felkészültséget. Ide tartozik továbbá a partnerországok védelmi szektorának támogatása is. A NATO szabályai alapján ebbe a körbe bekerülhetnek az Európai Unió költségvetésébe teljesített védelmi és biztonsági célú befizetések, sőt a hitelből finanszírozott hadfelszerelések kamatkiadásai is.
A következő évek egyik fontos feladata lesz annak pontos meghatározása, hogy a magyar költségvetés jelenlegi kiadásai közül mekkora összeg számolható el a NATO új, szűkebb és tágabb védelmi kategóriái szerint. Ez a részletes felmérés alapvető fontosságú a vállalások pontos teljesítéséhez és a források hatékony felhasználásához.
Az Európai Bizottság 2025 márciusában javasolta, hogy a tagállamok a magasabb védelmi kiadások finanszírozására aktiválhassák a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett nemzeti menekülési záradékát. Magyarország április végén kérte ennek alkalmazását, és az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa júliusban aktiválta a záradékot Magyarország és további 14 tagállam számára.
Ez a könnyítés 2025 és 2028 között lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadások növekedésével összefüggésben Magyarország eltérjen az EU által előírt nettó kiadási pályától, évente legfeljebb a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem általános felmentés a költségvetési szabályok alól, hanem célzott rugalmasságot biztosít a védelemre fordított többletkiadásokhoz. Középtávon továbbra is biztosítani kell az államadósság fenntarthatóságát és a költségvetés rendezését, ami továbbra is prioritás marad a kormányzati gazdálkodásban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása