A modern fogyasztói társadalomra jellemző, hogy az elektronikai eszközöket gyakran cseréljük le, még akkor is, ha azok még működőképesek lennének. Ez a gyakorlat jelentős mennyiségű elektronikai hulladékot generál, amelyben számos értékes fém rejtőzik. Egy friss kutatás szerint az Európai Unióban a keletkező e-hulladék jelentős része nem kerül megfelelő begyűjtésre, ami komoly gazdasági és környezeti problémákat vet fel.
Az Európai Unióban 2006 és 2021 között keletkezett elektronikai hulladék 56 százalékát nem gyűjtötték be. Ez azt jelenti, hogy az értékes anyagok jelentős része már az újrahasznosítási folyamat megkezdése előtt kikerült a rendszerből. A kidobott eszközökben mintegy 60 különböző fém található, amelyek közül csak néhányat hasznosítanak újra széles körben, például az aranyat, ezüstöt, alumíniumot és rezet.
A többi fém gyakran egyszer használatos nyersanyaggá válik, eltűnve a körforgásból a készülék kidobásakor. Ez a jelenség különösen problémás, mivel a fémek előállítása rendkívül erőforrás-igényes folyamat. Hatalmas energia- és üzemanyag-felhasználással, vegyszerekkel és komplex ipari technológiákkal jár a földből való kinyerésük és feldolgozásuk.
Az elektronikai eszközökben lévő fémek kitermelése jelentős energia- és erőforrás-ráfordítást igényel. A bányászat és a feldolgozás globális ellátási láncokon keresztül valósul meg, amelyek minden pontján jelentős erőforrásokat használnak fel. Amikor egy fémtartalmú eszközt kidobunk, nem csupán magát a készüléket veszítjük el, hanem az előállításához szükséges munkát, energiát és erőforrásokat is.
Európa ipara folyamatosan új nyersanyagokra szorul, miközben a kontinensen a vizsgált fémek nagy része bányászati úton nem hozzáférhető. Ezért az EU nagymértékben külső beszállítói láncokra támaszkodik, amelyekhez jelentős környezeti és gazdasági terhek társulnak. Az elektronikai hulladékban rejlő fémek visszanyerése kulcsfontosságú lehetne az importfüggőség csökkentésében.
Az elektronikai hulladékban található fémek nem csupán a múlt technológiájának maradványai, hanem a jövő iparának is alapvető fontosságúak. Ezeket az anyagokat szélturbinák, hőszivattyúk, valamint az autó-, repülőgép- és gépgyártásban is felhasználják. Az újrahasznosítás révén csökkenthető lenne az új nyersanyagok kitermelésének szükségessége és az Európán kívüli beszállítóktól való függőség.
A kutatás rávilágított arra, hogy a fémek elvesztése több ponton is bekövetkezik a hulladékkezelési láncban. Az egyik fő probléma a nem megfelelő begyűjtés, amikor az eszközök a háztartási hulladék közé kerülnek. Ilyenkor a fémek más szeméttel keveredve már nem választhatók szét hatékonyan, hiába léteznek modern újrahasznosítási technológiák.
A begyűjtés utáni válogatás és újrahasznosítás során is jelentős mennyiségű nyersanyag vész el. Nem minden fémhez áll rendelkezésre gazdaságos és hatékony visszanyerési technológia; míg az arany és ezüst visszanyerése elterjedt, más kritikus fémek gyakran elvesznek, például az égés során. A kutatók célja volt azonosítani azokat a termékkategóriákat, amelyek a legtöbb értékes fémet tartalmazzák, hogy a feldolgozás célzottabbá válhasson.
Például a neodímium szempontjából a hifi-eszközök, hangszórók, valamint a kisebb informatikai eszközök, mint a hálózati routerek és merevlemezek kiemelten fontosak. A laptopok pedig gazdag galliumforrásnak számítanak. Ezek az adatok segíthetik az újrahasznosító ágazatokat a hatékonyabb munkában.
A leideni egyetem szerzői egy interaktív online irányítópultot is létrehoztak, amely 54 eszközkategória fémtartalmáról nyújt információkat. Az adatok nyílt hozzáférésű adattárban is elérhetők, támogatva a begyűjtési és újrahasznosítási ágazat munkáját. Az elektronikai hulladékban található fémek mennyisége jelentős potenciált rejt az európai ellátási láncok szempontjából.
A kutatók becslése szerint például a gallium esetében az elektronikai hulladékban lévő mennyiség akár 40 százalékkal is csökkenthetné az EU importfüggőségét. A tantálnál ez az arány a teljes kereslet 23 százalékát teheti ki. Az uniós tagállamokban eltérő a begyűjtési hatékonyság, ezért a megfelelő gyűjtési rendszer kialakítása egész Európában elsődleges feladattá vált a fenntartható jövő érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása