A magyar háztartások jelentős, közel 22 ezer milliárd forintos likvid vagyonnal rendelkeznek, melynek jelentős része készpénzben vagy lekötetlen bankszámlákon hever. Ez az összeg az infláció hatására folyamatosan veszít értékéből, miközözben a befektetési lehetőségek egyre szélesebb körben válnak elérhetővé. Egy friss felmérés rávilágít a magyar befektetők óvatos hozzáállására és az ismeretek hiányára, ami gátolja a hatékony vagyonkezelést.
A Lightyear befektetési platform megbízásából készült kutatás szerint a 18–64 éves magyarok 26 százaléka, vagyis minden negyedik aktív korú felnőtt rendelkezik legalább egy befektetési termékkel. Ez a kör már nem kizárólag a magas jövedelmű, nagyvárosi réteget foglalja magában; az aktív befektetők többsége havi nettó 300–500 ezer forintot keres, és több mint felük jövedelme nem éri el az 500 ezer forintot. A befektetők hozzáállása alapvetően óvatos, 53 százalékuknak fontosabb a biztonság, mint a magasabb hozam, és mindössze 6 százalék vállalna komolyabb kockázatot.
A megkérdezettek 48 százaléka az inflációtól, 33 százaléka pedig a piaci ingadozásoktól tart. Ennek ellenére a befektetők 75 százaléka folyószámlán, 67 százaléka pedig készpénzben tartja megtakarításait, melyek alig vagy egyáltalán nem termelnek hozamot. Ez a magatartás ellentmond az inflációtól való félelemnek, hiszen ezen eszközök kevés védelmet nyújtanak a vásárlóerő csökkenése ellen.
A jegybanki adatok szerint a magyar megtakarítási szerkezet már változik: 2025 végére a háztartások befektetési alapokban tartott vagyona (16 400 milliárd forint) meghaladta az állampapírokban lévő összeget (13 700 milliárd forint), és a befektetési alapokat tartó értékpapírszámlák száma is átlépte az egymilliót. A Bankmonitor számításai alapján 2026 második negyedévének végén a háztartások 21 960,6 milliárd forintot tartottak készpénzben és látra szóló bankbetétben, ami egy év alatt 11,28 százalékkal emelkedett. Ez az összeg fejenként több mint 2,3 millió forintot jelentene, azonban ez az átlag félrevezető, mivel a vagyon rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a lakosság körében.
Az Eurostat 2024-es adatai is alátámasztják a különbségeket, miszerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 72 százalékán állt, ami a legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Ez a mutató jelzi, hogy a jelentős likvid vagyon ellenére nem mindenki rendelkezik széles körű megtakarítási képességgel. A magasabb jövedelmű rétegek nagy összegei torzítják az átlagot, így a többség valószínűleg jóval kevesebb készpénzzel vagy bankszámlapénzzel rendelkezik.
A bankszámlán vagy készpénzben tartott pénznek komoly ára van az infláció miatt; a Bankmonitor becslése szerint évi 373,3 milliárd forint vásárlóerő-veszteség keletkezik az állományon, ami fejenként körülbelül 39 ezer forintot jelent. Ezzel szemben egy évi 4,5 százalékos hozamot kínáló, alacsonyabb kockázatú befektetéssel elméletileg 988,2 milliárd forint hozam keletkezhetne, amiből mintegy 64 ezer forint lenne az infláció feletti reálnövekmény fejenként. A magyar megtakarítók pontosan látják az infláció kockázatát, mégis vagyonuk jelentős részét olyan eszközökben tartják, amelyek nem vagy csak korlátozottan védenek ellene.
Az ismerethiány különösen a Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) és az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) esetében szembetűnő. A TBSZ adóelőnyéről a kisebb megtakarítással rendelkezők kevésbé tájékozottak, míg az ETF-ek ismertsége mindössze 75 százalékos a befektetők körében. Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős product managere szerint a megoldás nem a nagy vagyonnal rendelkezők kiváltsága, hiszen ezek az eszközök ma már mindenki számára elérhetők.
A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a magyar befektetői profil átalakulóban van; a befektetések a mindennapi pénzügyi élet részévé váltak, és a többség átlagkereső. Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy bár az óvatosság érthető, a megtakarítások jelentős része nem véd az infláció ellen, ami a legnagyobb félelem. A jó hír, hogy az adómentességet kínáló TBSZ-től a kis összeggel is elérhető, diverzifikált ETF-ekig minden szükséges eszköz rendelkezésre áll.
A leginkább hiányzó elem az ismeret és a magabiztosság, ezért a befektetési platformok azon dolgoznak, hogy a befektetés egyszerű, átlátható és alacsony költségű legyen mindenki számára, ne csak a vagyonosoknak. A Bankmonitor javaslata szerint hathavi kiadásnak megfelelő, könnyen hozzáférhető biztonsági tartalék fenntartása ajánlott, ami egyéni szinten nem feltétlenül teszi feleslegessé a bankszámlán tartott pénzt. Azonban a nagy összegű, hozamot nem termelő megtakarítások hosszú távon jelentős reálérték-vesztéssel járnak, ami ellen a tudatos befektetés nyújthat védelmet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása