Magyarországon 2023. január 1-jén lépett hatályba a kiegészítő pótmagánvád intézménye, amely elméletileg új lehetőséget teremtett a korrupció és a közpénzekkel való visszaélések elleni fellépésre. Az elképzelés szerint ez a jogi eszköz lehetővé tette volna, hogy magánszemélyek és szervezetek bírósághoz forduljanak, amennyiben a hatóságok megszüntetik az eljárást vagy elutasítják a feljelentést kiemelt ügyekben. Azonban az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a rendszer a gyakorlatban nem működött a várakozásoknak megfelelően, ami egy friss jogszabály-módosítást tett szükségessé.
A Tisza-kormány augusztus 26-án hatályba lépett törvénymódosítása jelentősen rugalmasabbá tette a kiegészítő pótmagánvád benyújtásának feltételeit az állampolgárok és civil szervezetek számára. Korábban rendkívül szűk, mindössze egy hónapos határidő állt rendelkezésre ahhoz, hogy a külső szereplők észleljék az ügyészségi honlapon megjelenő anonim határozatokat. Ennek az egy hónapnak elegendőnek kellett lennie a határozatok áttanulmányozására, ügyvéd fogadására és egy szakszerű, indokolt jogi beadvány elkészítésére.
Az új szabályozás ezt az időkeretet megduplázta, két hónapra emelve a határidőt. Ez a változás lényegesen nagyobb esélyt biztosít a visszaélésekkel szembeni hatékony fellépésre, mivel több időt ad a jogi felkészülésre és a szükséges lépések megtételére. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a két hónapos határidő jogvesztő jellegű, ami azt jelenti, hogy amennyiben valaki elmulasztja, a bíróság automatikusan elutasítja a beadványt, további jogorvoslati lehetőség nélkül.
A kiegészítő pótmagánvád 2023. január 1-jei bevezetése egy újfajta vádkikényszerítési lehetőséget teremtett Magyarországon. Ennek lényege, hogy ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést, vagy megszünteti az eljárást, akkor nemcsak az ügy közvetlen sértettje, hanem más állampolgárok és szervezetek is kérhetik a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát. Amennyiben a nyomozási bíró zöld utat ad, a kezdeményező fél – ügyvéd segítségével – maga képviselheti a vádat a bíróság előtt, így elindulhat a büntetőper akkor is, ha az ügyészség eredetileg nem kívánt vádat emelni.
Ez az intézmény első pillantásra ellentmondani látszik az ügyészségi vádmonopólium elvének, amely alkotmányos tételként rögzíti, hogy az ügyészség mint közvádló az állami büntetőigény kizárólagos érvényesítője. A kormány is észlelte ezt az ellentmondást a törvényalkotás során, ezért a jogszabályt úgy alakították ki, hogy bizonyos kiemelt bűncselekményekre, elsősorban korrupciós és közpénzeket érintő ügyekre korlátozódjon a pótmagánvád alkalmazhatósága. A cél az volt, hogy egy további ellenőrzési mechanizmust hozzanak létre az állami szervek működésének átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében.
A kiegészítő pótmagánvád bevezetésekor jelentős reményeket fűztek ahhoz, hogy hatékony eszközzé válhat a korrupció elleni küzdelemben, különösen azokban az esetekben, ahol az ügyészségi eljárás nem vezetett vádemeléshez. Azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság által szolgáltatott adatok, amelyeket a K-Monitor közérdekű adatigénylésére hoztak nyilvánosságra, azt mutatják, hogy az intézmény eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A bíróság mindeddig egyetlen ügyben sem engedélyezte a kiegészítő pótmagánvád benyújtását, ami azt jelenti, hogy ilyen vádat egyetlen esetben sem emeltek.
A statisztikák is alátámasztják ezt a megállapítást. 2023-ban 36 ügyben összesen 38 felülbírálati indítvány érkezett a bíróságra, 2024-ben 80 ügyben 81, 2025-ben pedig 82 ügyben. Ezen indítványok közül a bíróság 2023-ban mindössze 5 esetben (13,8 százalék), 2024-ben 4 esetben (5 százalék), 2025-ben pedig 6 esetben (7 százalék) helyezte hatályon kívül a megtámadott határozatot. Ez azt jelenti, hogy az indítványok több mint 85-95 százaléka alaptalannak bizonyult az összes vizsgált évben, és egyetlen esetben sem született kiegészítő pótmagánvád. Ez a rendkívül alacsony sikerességi ráta rávilágít az eredeti szabályozás hiányosságaira és a civilek számára jelentkező gyakorlati nehézségekre.
A Tisza-kormány mostani törvénymódosítása egyértelműen arra irányul, hogy orvosolja a kiegészítő pótmagánvád eddigi működési hiányosságait és növelje annak hatékonyságát. A határidő megduplázása, azaz a két hónapos felkészülési idő biztosítása kulcsfontosságú lépés a civilek és szervezetek számára, hogy valós esélyt kapjanak a jogi fellépésre. A korábbi egy hónapos időkeret rendkívül szűknek bizonyult ahhoz, hogy a bonyolult jogi eljárásokhoz szükséges alapos előkészületeket megtegyék, beleértve az ügyvédi konzultációt és a beadvány precíz megfogalmazását.
Az intézkedés célja, hogy a kiegészítő pótmagánvád valóban betölthesse eredeti funkcióját, és ne csupán egy elméleti, hanem egy gyakorlatban is alkalmazható eszközzé váljon a korrupció elleni harcban. A jogvesztő határidő fenntartása ugyanakkor továbbra is fegyelmezett és gyors cselekvést igényel a kezdeményezőktől. A módosítások várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben több esetben kerülhessen sor érdemi felülvizsgálatra és adott esetben vádemelésre, ezzel erősítve a jogállamiságot és az állampolgári ellenőrzés lehetőségét a közügyekben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása