Mészáros Márta, a magyar filmrendezés kiemelkedő alakja, már pályafutása kezdetén olyan témák felé fordult, amelyekről a korabeli társadalomban nehezen vagy egyáltalán nem beszéltek. Alkotásaiban a hétköznapi emberek történetein keresztül mutatta be a történelem egyéni sorsokra gyakorolt hatását, különös hangsúlyt fektetve a női szereplők belső konfliktusaira és önrendelkezési törekvéseire. Nemzetközi áttörését az 1975-ös Örökbefogadás hozta el, de talán legismertebb és leginkább vitatott műve az 1977-es Kilenc hónap, amely egy máig emlékezetes, sokkoló szülési jelenetet tartalmaz.
A Kilenc hónap című film Mészáros Márta pályájának egyik legfontosabb alkotása, amely egy nő önrendelkezési jogáért és a társadalmi elvárásokkal szembeni küzdelméért emel szót. A film záró jelenete, a „nyílt színi” szülés, a magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb pillanataként ismert. Ez a dokumentarista módon bemutatott, naturalista részlet nem csupán a szülő nő fizikai védtelenségét, hanem Monori Lili színésznő és az általa alakított karakter rendkívüli bátorságát is demonstrálja.
A jelenet kőkemény mozgóképi attrakcióként írható le, amely a női kitartás és kurázsi megrendítő dokumentuma. A film nyugaton feminista harcosságáért kapott elismerést, míg itthon részben ugyanezért érte kritika. Mészáros Márta 1977-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI díját nyerte el a Kilenc hónapért, ezzel is megerősítve nemzetközi elismertségét.
Mészáros Márta Budapesten született, de gyermekkorának meghatározó részét a Szovjetunióban, Kirgiziában töltötte. Édesapja, Mészáros László szobrászművész a sztálini terror áldozata lett, édesanyját is fiatalon elveszítette, majd 1946-ban tért vissza Magyarországra. Ezek a korai, tragikus élmények mélyen beleivódtak személyiségébe és későbbi művészetébe, formálva történetmesélői szemléletét.
Rendezői pályafutása 1968-ban indult az Eltávozott nap című első játékfilmjével, amely egy fiatal nő és édesanyja kapcsolatán keresztül vizsgálta a családi kötelékeket és az egyéni szabadságot. Ezt követte a Szép lányok, ne sírjatok!, amely az 1970-es évek eleji fiatalok életérzését, szerelmeit és a beatkultúrát mutatta be, és egyedül ebben a filmben szerepelt a Kex együttes, valamint a klasszikus felállású Syrius is.
Alkotói munkásságában fokozatosan előtérbe kerültek a női főszereplők és az általuk megélt személyes konfliktusok, melyek gyakran a társadalmi elvárásokkal való szembesülést boncolgatták. Az Örökbefogadás (1975) című filmje, amely az anyaságról, magányról és önálló életről beszélt, hozta meg számára a nemzetközi áttörést. Ezt követően olyan jelentős művek születtek, mint az Ők ketten, az Olyan, mint otthon és az Örökség.
Mészáros Márta filmjeinek jelentősége abban rejlik, hogy következetesen feszegette a korabeli társadalmi és politikai tabukat, különösen a női szerepek, az önrendelkezés és a történelem egyénre gyakorolt hatásának témakörében. Munkássága úttörő volt a női perspektíva megjelenítésében a magyar filmben, és hozzájárult a női filmkészítők nemzetközi elismeréséhez.
Az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat – a Napló gyermekeimnek (1982), a Napló szerelmeimnek (1987) és a Napló apámnak, anyámnak (1990) – különösen fontos. Ezeken a filmeken keresztül a rendező saját gyermekkori és fiatalkori élményeit, valamint a magyar történelem meghatározó időszakait, mint a második világháború utáni éveket és az 1956-os forradalmat, dolgozta fel a főszereplő, Julcsi történetén keresztül.
A Napló gyermekeimnek Cannes-ban a zsűri nagydíját, a Napló szerelmeimnek pedig Berlinben Ezüst Medve-díjat nyert, tovább erősítve Mészáros Márta pozícióját a nemzetközi filmvilágban.
Mészáros Márta későbbi alkotásaiban is gyakran fordult történelmi személyiségekhez és olyan elhallgatott vagy kevéssé feldolgozott történetekhez, amelyek mélyebb megértést kínáltak a magyar és egyetemes múltról. Munkássága máig releváns és inspiráló, hiszen folyamatosan rávilágított az emberi sorsok komplexitására és a szabadságért folytatott küzdelemre.
A rendezőnő filmjei nem csupán művészeti alkotások, hanem fontos kordokumentumok is, amelyek hozzájárulnak a magyar filmtörténet gazdagságához és sokszínűségéhez. Mészáros Márta életműve a mai napig alapvető referenciapontot jelent a női rendezők és a társadalmilag érzékeny filmek készítői számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása