Az Európai Unióban a zöldenergia szerepe folyamatosan növekszik, azonban a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés üteme és eloszlása tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2026 második negyedévében az EU-ban megtermelt villamos energia 54,1 százaléka származott megújuló forrásokból. Ez az arány enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi, 2025 második negyedévében mért 54,3 százalékhoz képest, ami arra utal, hogy a növekedés nem feltétlenül lineáris, és az egyes negyedévek között ingadozások tapasztalhatók.
A megújuló energiaforrások közül a napenergia bizonyult a legdinamikusabban fejlődő szektornak, és 2026 második negyedévében a teljes zöldáram-termelés 41,6 százalékát adta. Ez figyelemre méltó előrelépés a 2025 azonos időszakában mért 37 százalékhoz képest, ami a napenergia technológia fejlődését és egyre szélesebb körű elterjedését tükrözi. A napenergia növekvő dominanciája aláhúzza a fotovoltaikus rendszerek kulcsfontosságú szerepét az EU energiastratégiájában.
A napenergia után a szélenergia következett a sorban, a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés 27,7 százalékával. A szélenergia stabil és jelentős hozzájárulója az EU zöldenergia-mixének, különösen az északi országokban, ahol a földrajzi adottságok kedveznek a szélerőművek telepítésének. A harmadik legnagyobb megújuló forrás a vízenergia volt, amely a teljes zöldáram-termelés 22,6 százalékát tette ki. A vízenergia, különösen a vízerőművekkel rendelkező országokban, hagyományosan fontos szerepet játszik a megújuló energiák között, és stabil, kiszámítható termelést biztosít.
A fennmaradó kisebb hányadot a megújuló tüzelőanyagok (például biomassza) adták, 7,7 százalékkal, míg a geotermikus és egyéb források mindössze 0,4 százalékkal járultak hozzá az EU megújulóenergia-termeléséhez. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy bár a nap-, szél- és vízenergia a fő pillérei az európai zöldenergia-átállásnak, a diverzifikáció és az egyéb megújuló technológiák fejlesztése is fontos lehet a jövőben.
Az Eurostat jelentése különösen hangsúlyozza az egyes tagállamok közötti jelentős különbségeket a megújuló energiaforrások hasznosításában. A rangsor élén Lettország állt, ahol a villamos energia 97,7 százaléka származott megújuló forrásból. Ez az eredmény elsősorban a víz- és a napenergia dominanciájának köszönhető, amelyek kiemelkedő mértékben járulnak hozzá az ország energiaellátásához. Dánia a második helyen végzett 94,3 százalékkal, ahol a szélerőművek játszanak kulcsszerepet az energiarendszerben, kihasználva az ország kedvező szélviszonyait. Horvátország 92,2 százalékos aránnyal a harmadik helyre került, főként a vízenergiára támaszkodva, ami az ország gazdag vízkészleteinek köszönhető.
Ezzel szemben a rangsor másik végén olyan országok találhatók, amelyek még jelentős kihívásokkal néznek szembe a megújuló energiaforrások integrálásában. Szlovákia mindössze 19,8 százalékos megújulóenergia-részesedéssel rendelkezett 2026 második negyedévében. Hasonlóan alacsony arányt mutatott Csehország 20,9 százalékkal, míg Málta 24,5 százalékkal zárta a sort a legalacsonyabb megújulóenergia-részesedéssel. Ezek az adatok jól illusztrálják az EU-n belüli eltérő fejlettségi szinteket és azokat a különbségeket, amelyek a tagállamok földrajzi adottságaiból, gazdasági helyzetéből és energiapolitikai döntéseiből fakadnak.
Összességében elmondható, hogy bár az Európai Unióban a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepet kapnak a villamosenergia-termelésben, és a napenergia dinamikus növekedése biztató jel, a tagállamok közötti jelentős eltérések továbbra is kihívást jelentenek. Az EU célja a zöldenergia-átállás felgyorsítása, amihez további befektetésekre, technológiai fejlesztésekre és összehangolt energiapolitikára van szükség a tagállamok részéről, hogy a jövőben minden ország hatékonyabban tudja hasznosítani a rendelkezésre álló megújuló forrásokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása