A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozást rendelt el a letelepedési kötvények ügyében, a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentése alapján. A feljelentés különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját veti fel, amely a program működésével és pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos. A TI még július végén nyújtotta be a beadványt, amelynek nyomán most hivatalos eljárás indult.
Az ügy menete során a feljelentés először a Legfőbb Ügyészségre került, ahonnan a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányították. Végül a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe került az ügy, ahol kezdetben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd a legfrissebb információk szerint elindították a tényleges nyomozást. Fontos megjegyezni, hogy a Transparency International már 2018-ban is tett feljelentést ebben az ügyben, ám azt a Központi Nyomozó Főügyészség akkor elutasította. A mostani eljárás megindítása új fejleményt jelent a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos vizsgálatban.
A letelepedési kötvényprogramot 2012 őszén Rogán Antal, a Fidesz akkori parlamenti gazdasági bizottságának vezetője kezdeményezte. Javaslata értelmében Európai Unión kívüli állampolgárok számára vált lehetővé magyar letelepedési engedély megszerzése, 250, illetve 300 ezer eurós befektetés ellenében. A program célja az volt, hogy külföldi tőke bevonásával segítse az államadósság finanszírozását, és vonzóvá tegye Magyarországot a befektetők számára.
A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták. A Transparency International számításai szerint ezek a közvetítő cégek akkori árfolyamon mintegy 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el a program során. Ezzel szemben a civil szervezet álláspontja szerint az állam a teljes futamidőt tekintve veszteségesen zárta az ügyletet. Egyes becslések szerint a konstrukció legalább 21 milliárd forintos veszteséget okozott a központi költségvetésnek a hagyományos finanszírozási módszerekhez képest. A programban összesen nyolc közvetítő cég vett részt, amelyek az Országgyűlés gazdasági bizottságától kaptak engedélyt a működésre.
A letelepedési kötvényprogram 2017-es megszüntetéséig összesen 6621 darab letelepedési kötvényt értékesítettek a közvetítő cégek. Ennek eredményeként családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár szerzett magyar letelepedési engedélyt, amely a schengeni övezetben való szabad mozgásra is feljogosította őket. A befektetőknek öt évre kellett az állampapírba fektetniük a pénzüket, amelynek nagy részét ezt követően visszakapták.
Az Állami Adósságkezelő Központ (ÁAK) korábban más álláspontot képviselt a program pénzügyi hatásait illetően. Az ÁAK érvelése szerint 2013 és 2017 között az állam több mint 9,6 millió eurót, azaz közel 3 milliárd forintot takarított meg azáltal, hogy Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Ez az érv ellentétes a Transparency International által felvetett vagyoni hátrányról szóló állítással, és rávilágít az ügy komplex pénzügyi megítélésére. A mostani rendőrségi nyomozás célja, hogy feltárja a programmal kapcsolatos összes körülményt és tisztázza a felmerült gyanúkat.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása