Az Európai Parlament a közelmúltban határozatot fogadott el, amely összehangolt európai fellépést sürget a drogcsempész-hálózatok ellen. Ez a jogi következmények nélküli szöveg a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem fontosságát hangsúlyozza az illegális drogkereskedelem visszaszorítása érdekében a kontinensen.
A határozat több konkrét intézkedést is javasol. Kiemelt figyelmet fordít a kikötők erősebb védelmére, mivel ezek gyakran szolgálnak belépési pontként az illegális anyagok számára Európába. Emellett hangsúlyozza a tagállamok közötti fokozott információcserét, amely elengedhetetlen a bűncselekmények nyomon követéséhez és a bűnözői hálózatok felszámolásához. A dokumentum szorgalmazza továbbá, hogy mind a nemzeti kormányok, mind az Európai Unió nagyobb pénzügyi forrásokat biztosítson a drogellenes bűnüldöző szervek számára.
Az uniós ügynökségek szerepét illetően a határozat azt javasolja, hogy az Europol (uniós rendőrségi ügynökség), az Eurojust (uniós igazságügyi együttműködési ügynökség), a Frontex (uniós határ- és partvédelmi ügynökség), valamint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség fokozza közös fellépéseit és együttműködését. Az EU határain túlmutatóan a Parlament kiemelte az unión kívüli országokkal való jobb együttműködés szükségességét. Ez magában foglalja a nyugat-afrikai országokkal való szorosabb munkát a csempészútvonalak elleni küzdelemben, valamint Kínával való párbeszédet a droggyártáshoz szükséges prekurzor anyagok ellátásának megakadályozására. A képviselők üdvözölték az Európai Bizottság tavaly decemberben kiadott drogstratégiáját, amely összhangban van a szélesebb körű uniós szakpolitikai célokkal. Ezenfelül a képviselők beruházásokat sürgettek a drogcsempészethez vezető társadalmi és gazdasági okok kezelésére, felismerve, hogy egy átfogó megközelítésnek a gyökérokokat is orvosolnia kell.
A határozatot az Európai Parlamentben elsöprő többséggel, 601 igennel szavazták meg. Azonban a szavazás nem volt egyhangú, mivel négy képviselő nemmel voksolt, és öten tartózkodtak. A hivatalos jegyzőkönyv szerint az ellenzők között volt két görög kommunista képviselő, egy német „viccpárti” képviselő, valamint egy lengyel szélsőjobbos politikus.
Az egyik nemmel szavazó képviselő, Grzegorz Braun, lengyel EP-képviselő, politikai pályafutása során számos botrányba keveredett. Tettei gyakran felkeltették a nemzetközi figyelmet és elítélést. Hírhedtté vált például azzal, hogy tűzoltókészülékkel fújta le a varsói parlamentben felállított menórát. Ezt követően Braun nyilvánosan „sátáni ünnepnek” nevezte a hanukát, és kijelentette, hogy cselekedetével csupán a „normalitást” állítja helyre. Más alkalommal egy nyilvános beszélgetés során állítólag tönkretette egy holokausztkutató mikrofonját, tovább illusztrálva a zavaró viselkedés mintázatát. Oroszpárti nézeteit is alátámasztja egy korábbi eset, amikor kidobott egy karácsonyfát, amelyet az Európai Unió és Ukrajna sárga-kék színeivel díszítettek. A közelmúltban, az Európai Parlamentben tartott holokauszt-megemlékezésen, amelyen egy magyar áldozat lánya is részt vett, Braun többször is bekiabált a rendezvény alatt, még az egyperces néma csendet is megzavarva. Zavarkeltő magatartása végül oda vezetett, hogy Roberta Metsola, az EP elnöke kivezettette őt a teremből. Ezek az esetek együttesen egy olyan politikusról festenek képet, akinek cselekedetei gyakran szembemennek a bevett normákkal és a nemzetközi érzékenységgel, különösen a történelmi emlékezés és a vallásközi tisztelet terén. A drogcsempészet elleni küzdelmet célzó határozat elleni szavazata, a többi ellenző képviselővel együtt, kiemelkedik a Parlamentben tapasztalható széles körű konszenzusból.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása