A Multilateral Sanctions Monitoring Team által közzétett friss jelentés részletesen bemutatja az észak-koreai munkavállalók szerepét az oroszországi gazdaságban és hadiiparban. A dokumentum szerint akár 25 ezer észak-koreai állampolgár is tevékenykedhet az oroszországi Tatárföldön található Alabuga különleges gazdasági övezetben működő dróngyárakban. Ezek a létesítmények kulcsfontosságúak az ukrajnai konfliktusban bevetett Geran–2 típusú pilóta nélküli légi járművek gyártásában, amelyek az orosz hadsereg arzenáljának részét képezik.
A jelentés szélesebb kontextusba helyezi az észak-koreai munkaerő oroszországi jelenlétét, becslései szerint Oroszország összesen 15 és 30 ezer közötti észak-koreai munkavállalót foglalkoztathat. Ezek a dolgozók mintegy 70–80 különböző észak-koreai vállalathoz kapcsolódnak, amelyek közvetítő szerepet töltenek be a foglalkoztatásukban. Az észak-koreai munkások többsége hagyományosan az építőiparban és a mezőgazdaságban talál munkát, azonban egy jelentős részük stratégiai fontosságú orosz vállalatoknál is alkalmazásban áll. Ide tartoznak a fegyvergyárak, az acélfeldolgozó üzemek és a hajóépítő létesítmények, amelyek mind hozzájárulnak az orosz gazdaság és védelmi ipar működéséhez.
Az ukrán Pravda összefoglalója szerint Oroszország ezzel a lépéssel Kína után a második legnagyobb foglalkoztatójává vált a külföldön dolgozó észak-koreai állampolgároknak. Az észak-koreai munkavállalók száma látványosan megnőtt az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta, ami arra utal, hogy a munkaerő iránti igény, különösen a hadiiparban, fokozódott. Ez a tendencia rávilágít az orosz gazdaságban tapasztalható munkaerőhiányra, valamint a nemzetközi szankciók által generált kihívásokra, amelyek alternatív megoldások keresésére ösztönzik Moszkvát.
A jelentés kiemeli, hogy Moszkva egy kifinomult rendszert alakított ki a nemzetközi szankciók megkerülésére. Ennek keretében a munkavállalók jelentős része nem hivatalos munkavállalási engedéllyel, hanem diák- vagy turistavízummal lép be Oroszországba. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a szankciók kijátszását, amelyek tiltják az észak-koreai munkaerő külföldi foglalkoztatását. A dokumentum szerint 2025-ben az észak-koreai dolgozók szinte mindegyikét diákként regisztrálták az országba való belépéskor. Emellett közvetítő cégek és harmadik országok szereplői is aktívan részt vehetnek a toborzási folyamatban, tovább bonyolítva és elfedve a munkaerőáramlás valós természetét.
Pénzügyi szempontból egy észak-koreai munkás átlagosan évi mintegy 7500 dollárt kereshet Oroszországban. Azonban a jelentés rámutat, hogy ennek az összegnek a döntő részét az észak-koreai állam vonja el. Ez a mechanizmus kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja a szükséges munkaerőt az orosz hadiiparnak, másrészt jelentős devizabevételhez juttatja Phenjant. Ez a bevétel létfontosságú Észak-Korea számára, különösen a nemzetközi szankciók által sújtott gazdasági környezetben. A rendszer így nem csupán munkaerőt biztosít, hanem gazdasági támogatást is nyújt Észak-Koreának, miközben tovább mélyíti az elmúlt években gyorsan erősödő orosz–észak-koreai gazdasági és katonai együttműködést.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása