Szlovákiában az elmúlt évtizedek legalacsonyabb születésszáma és a folyamatos népességfogyás jelentős kihívások elé állítja az oktatási rendszert. A kormányzat egy törvénycsomag elfogadására készül, amely újraszabályozná az iskolai és osztálylétszámokat, valamint a finanszírozási rendszert. A javaslat célja az alapiskolai hálózat optimalizálása, de a változások a falusi kisiskolákat és a magyar tanítási nyelvű intézményeket egyaránt fenyegetik.
Tomáš Drucker, a Hlas (Hang) kormánypárt politikusa nyáron terjesztette elő azt a négy oktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a parlament várhatóan szeptember végén fogadhat el. A legfontosabb módosítás a kötelező minimumlétszámok bevezetése lenne az iskolákban és osztályokban, beleértve a nemzetiségi intézményeket is. Amennyiben egy iskola három egymást követő évben nem teljesíti a meghatározott feltételeket, megszűnhet.
Az iskolák finanszírozása is átalakulna: a teljes szervezettségű, 1-9. osztályos intézményeknél 250 fős létszámra állítanák be a fejkvótát. Eddig a kisebb létszámú iskolák kiegészítő támogatást kaptak az úgynevezett méretszorzón keresztül, amely 150 főig pótolta a pénzbeli kvótát. A mostani javaslat értelmében, ha egy iskola három éven keresztül 150 fő alatti diáklétszámmal működik, az oktatási minisztérium kisorolhatja az iskolai hálózatból, ami a bezárását jelenti. A kormány 2030-ig vállalta a méretszorzó fokozatos kivezetését, ami tovább rontja a kisiskolák helyzetét.
A javaslatok hátterében a drámai demográfiai adatok állnak. Szlovákiában száz éve nem született ilyen kevés gyerek, 2025-ben kerekítve 42 ezer gyermek jött világra, ami 9,16 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. A magyar nemzetiségű bejegyzett gyerekek száma először esett 3000 alá 2025-ben, 440 fős csökkenéssel egy év alatt, és további visszaesés várható. Ez a tendencia kényszeríti ki az iskolahálózat átalakítását és optimalizálását.
A szlovákiai magyar tannyelvű iskolák közül 66 teljes szervezettségű intézmény működik 150 fő alatti diáklétszámmal, és a tavalyi tanév adatai szerint ugyanennyi kilencosztályos iskola nem teljesítené a javasolt minimumot. Vannak olyan alapiskolák, ahol mindössze 22 tanuló jár, és 30 kilométeres körzetben nincs másik magyar iskola. Az alsó tagozatos magyar iskolákban átlagosan 14-15 diák tanul, holott a javaslat szerint a három évfolyamos alsó tagozatos iskoláknál 30, az öt évfolyamosaknál 75 lenne a minimális létszám. A Napunk becslése szerint hosszú távon akár 120 magyar iskola megszűnése is fenyeget.
A tervezett változások különösen érzékenyen érintik a nemzetiségi iskolákat, mivel a minisztérium a többségi iskolákra vonatkozó szabályokat és létszámokat kívánja alkalmazni rájuk. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a kisebbségi oktatás speciális helyzetét és a demográfiai különbségeket. Az alacsony létszámú iskolák fenntartása számos kihívással jár, például a szaktanárhiánnyal, hiszen egyetlen pedagógusnak kell ellátnia több feladatot is, ami korlátozza a szakmai fejlődést és a diákok versenyeken való részvételét.
A minisztérium a módosításokkal és a méretszorzó csökkentésével olyan környezetet teremt, amely rákényszeríti az önkormányzatokat az iskolahálózat átszervezésére. Ez gyakran települések közötti vitákhoz vezethet az iskolák elhelyezkedéséről és az együttműködésről. Bár az összevonások egyik előnye lehetne a több szaktanár alkalmazása, a helyi közösségek számára az iskolabezárás a kulturális és nyelvi identitás megőrzésének szempontjából is súlyos veszteséget jelent.
Az oktatási javaslatok parlamenti tárgyalása szeptember 30-án várható. A szlovákiai magyar szakemberekből álló Oktatáspolitikai Műhely is szükségesnek tartja a magyar iskolahálózat szűkítését a csökkenő gyerekszám miatt, de a módszert kifogásolja. A magyar szakemberek 24 javaslatot terjesztettek be az oktatási minisztériumba, köztük egy iskolabusz-hálózat létrehozását is, de ezeket mind elutasították.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke szerint a petíciók ideje lejárt, és utcára kell vonulni, ha nem sikerül megértetni a döntéshozókkal a magyar nyelvű iskolák sajátos helyzetét. Az önkormányzatoknak lenne a legerősebb szavuk az ügyben, azonban az októberi összevont megyei és önkormányzati választások miatt sok polgármester nem kívánja felvállalni a kérdést. A javaslatok 600 szlovák iskolát is érintenek, így a probléma nem kizárólag a magyar közösséget érinti, de rájuk aránytalanul nagy terhet ró.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása