Az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve (Fed) szerdán bejelentette, hogy negyed százalékkal, azaz 25 bázisponttal emeli az irányadó alapkamatot. Ezzel a döntéssel az egynapos kamatláb 3,75 és 4 százalék közötti célsávba került. Ez a lépés jelentős fordulatot jelez a monetáris politikában, mivel három év után először döntött a Fed kamatemelés mellett.
A mostani emelés egy korábbi, hosszabb kamatemelési ciklust követ. A Fed 2022 eleje és 2023 közepe között, a globális inflációs nyomás idején, a nulla százalék körüli szintről egészen 5 százalék fölé emelte az alapkamatot. Ezt követően, 2024 szeptemberében kamatcsökkentési periódusba kezdtek, amely azonban tavaly decemberben megakadt, és azóta stagnált a kamatszint.
A döntéshozó testületben a kamatemelés kérdésében egyhangú volt a vélemény: mind a 12 tag az emelés mellett szavazott, ellenszavazat nem érkezett. A testület közleményében azt is jelezte, hogy az idei évben még egy további kamatemelésre is sor kerülhet, ami a szigorú monetáris politika folytatására utal.
A Fed a kamatemelést elsősorban az elmúlt időszakban tapasztalt, megemelkedett inflációval indokolta. Céljuk, hogy letörjék az árak emelkedését, és visszaállítsák az árstabilitást a gazdaságban. Az Egyesült Államokban idén augusztusban az infláció mértéke 3,4 százalék volt, ami jelentősen meghaladja a Fed által kitűzött 2 százalékos inflációs célt.
A jegybank várakozásai szerint ezt a 2 százalékos célt várhatóan csak 2029 körül sikerül majd elérni.
A CNBC összefoglalója szerint az amerikai árak emelkedéséhez több tényező is hozzájárult az utóbbi időszakban. Ezek között kiemelten szerepel az iráni háború következtében megdráguló kőolaj, valamint az egykori elnök, Donald Trump által kezdeményezett vámháború hatásai. Ezek a külső sokkok jelentős mértékben befolyásolták a gazdaságot és az inflációs folyamatokat.
A Fed a döntés meghozatalakor nem csupán a múltbeli és jelenlegi inflációs adatokat vette figyelembe, hanem előretekintő elemzéseket is végzett. Különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy milyen inflációs hatásai lehetnek annak, ha az amerikai munkanélküliség csökkenni kezd. A munkaerőpiac feszesedése ugyanis jellemzően felfelé hajtja a béreket és ezáltal az árakat is, ami további inflációs nyomást generálhat.
Végül, de nem utolsósorban, a kamatemelésre azért is szükség volt, mert az utóbbi időszakban rendkívül megemelkedtek az amerikai államkötvények hozamai. Ez a jelenség szintén a monetáris politika szigorítását indokolta, mivel a magasabb hozamok általában a növekvő inflációs várakozásokat és a befektetők nagyobb kockázati prémium iránti igényét tükrözik. A Fed lépése így több gazdasági tényező együttes hatására született meg, mind az infláció letörését, mind a pénzügyi stabilitás megőrzését célozva.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása