A kormány szerdai ülésén hozott döntés értelmében megszűnik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára kötelezően fizetendő, évente 5000 forintos hozzájárulás. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette közzé közösségi oldalán. Az intézkedés a kormányfő kiemelése szerint mintegy 900 ezer vállalkozásnak nyújt segítséget országszerte.
A kamarai hozzájárulás egy olyan éves díj volt, amelyet a gazdálkodó szervezeteknek, ideértve a cégeket és az egyéni vállalkozókat is, be kellett fizetniük a gazdasági kamarák közfeladatainak finanszírozásához. Fontos megkülönböztetni ezt a kötelezettséget a kamarai tagságtól, amely továbbra is önkéntes maradt a kereskedelmi és iparkamaráknál.
A kötelezettség története és jogi háttere
A kötelező kamarai hozzájárulás rendszerét 2012. január 1-jétől vezették be Magyarországon. Az Országgyűlés 2011 novemberében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvénybe emelte be ezt a kötelezettséget. A módosítás értelmében a gazdálkodó szervezeteknek évente 5000 forintot kellett befizetniük a kamarai közfeladatokhoz való hozzájárulásként. A jogszabályi hátteret az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény biztosította, amely a második Orbán-kabinet idején került bevezetésre.
Eredetileg a kamarai nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek a területileg illetékes gazdasági kamarának fizették a díjat. A hozzájárulás összege a bevezetése óta évi 5000 forint volt. A meg nem fizetett hozzájárulás köztartozásnak minősült, és behajtására az állami adóhatóságot is igénybe lehetett venni. 2022-től azonban változott a pénz címzettje: az éves 5000 forintot már nem a területi kamaráknak, hanem közvetlenül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) kellett megfizetni, miközben a regisztrációt továbbra is a területi kamarák kezelték.
Kritikák és a kormányzati döntés indoklása
A kötelező kamarai hozzájárulást bevezetése óta számos kritika érte. Sok vállalkozó úgy érezte, hogy a befizetett összegért cserébe nem kapott megfelelő szolgáltatást, és a kamara nem képviselte hatékonyan az érdekeit. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára is úgy nyilatkozott, hogy a vállalkozók kötelezően befizették az összeget, de szerinte semmit sem kaptak érte. Nagy Elek, az MKIK jelenlegi elnöke is szóvá tette korábban a rendszer aránytalanságát, példaként említve, hogy egy egyéni vállalkozó ugyanakkora díjat fizet, mint egy nagyvállalat. Parragh László, az iparkamara korábbi elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kötelező befizetés megszüntetése a szervezet nagyobb kormányzati függőségét eredményezheti.
A kormány mostani döntése a vállalkozói környezet javítását és az adminisztrációs terhek mérséklését célozza. Bár az 5000 forintos összeg egyéni szinten nem tűnhet nagynak, a közel 900 ezer érintett vállalkozás számára az eltörlés egyértelmű könnyítést jelent a mindennapi működésben.
A kamarai rendszer átvilágítása és a jövő
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány megkezdte a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálatát. Az átvilágítás kiterjed a teljes kamarai rendszerre, a központi és területi kamarák viszonyára, finanszírozásukra, az állami támogatásokra és az állami felügyelet rendszerére, valamint az átláthatóságra. A miniszter közlése szerint kamarai biztost jelölnek ki az MKIK-hoz, és közel 3 milliárd forintnyi, fel nem használt forrást is visszavesznek az előző két év támogatásaiból. A 2026-ra vonatkozó támogatás folyósítását pedig felfüggesztik az új kamarai szabályozás kidolgozásáig.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudomásul vette a döntést az 5000 forintos kamarai díj eltörléséről, és várja a jogszabály-módosítások részleteit, amelyek alapján újragondolhatja tevékenységét. Az MKIK közleménye szerint erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet, közel egymillió vállalkozást képviselve.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása