Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak fokozottan kell védekezniük a hibrid fenyegetések ellen. A jogi következmények nélküli szöveg egyértelműen Oroszországot nevezte meg a legsúlyosabb állami szereplőként, amely hibrid fenyegetést jelent az EU biztonságára és stabilitására. A dokumentum elfogadása széles körű támogatást élvezett a képviselők körében, bár a magyar pártok szavazatai megosztottak voltak.
Az állásfoglalás szerint az EU-nak a megelőzésre, a fenyegetések korai előrejelzésére és a stratégiai sebezhetőségek folyamatos nyomon követésére kellene összpontosítania. A cél az, hogy az ellenséges akciókat még azelőtt semlegesíteni lehessen, mielőtt azok érdemi hatást fejtenének ki. Az Európai Parlament közleménye kiemelte, hogy a hibrid támadások elleni védekezés kulcsfontosságú az európai demokráciák és az EU biztonsági érdekeinek megőrzéséhez. A szöveg Oroszország mellett Kínát, Iránt, Észak-Koreát és más országokat is említ, mint olyan államokat, amelyek hibrid kampányokkal igyekeznek aláásni az európai stabilitást és biztonságot.
A jelentés különösen fontosnak tartja a szorosabb együttműködést a tagállamok, valamint az Európai Unió és a NATO között. Az ilyen típusú fenyegetések összetettsége miatt elengedhetetlen a közös fellépés és az információcsere. Az állásfoglalást 470 szavazattal, 129 ellenében és 62 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlamentben.
A magyar képviselők szavazatai eltérő képet mutattak. A jegyzőkönyv alapján a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői igennel szavaztak a szövegre, ezzel támogatva az abban foglaltakat. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel voksoltak az állásfoglalás elfogadása ellen.
Az állásfoglalás elfogadását megelőzően és azzal egy időben több olyan incidens is történt, amelyek rávilágítanak a hibrid fenyegetések valós természetére és aktualitására. Augusztus elején a lipcsei repülőtéren egy közepes méretű drón kísérelt meg támadást. Az eszköz robbanószert is szállított, és az ukránok által használt Antonov teherszállító gép szárnyának csapódva zuhant le, de szerencsére nem robbant fel. A német hatóságok nagy valószínűséggel azonosítottak két személyt, egy belarusz és egy orosz állampolgárt, akik feltételezhetően felelősek az akcióért. A hatóságok szerint ők kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerzéssel.
Az Európai Parlament szavazásának napján egy másik jelentős esemény is történt: a NATO vadászgépei lelőttek egy robbanóanyaggal felszerelt drónt Litvánia felett. Ez az eset is aláhúzza a légtérvédelem és a gyors reagálás fontosságát a hibrid fenyegetésekkel szemben. Mindössze két nappal korábban, hétfőn, a lengyel védelmi miniszter arról számolt be, hogy egy, az elsődleges vizsgálatok szerint orosz katonai drónt találtak a Balti-tengerben, a lengyel partok közelében. Ezek az események egyértettem megerősítik a jelentésben megfogalmazott aggodalmakat.
Donald Tusk lengyel kormányfő az elmúlt hónapokban többször is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország provokációkat hajthat végre Lengyelország és a balti államok ellen. A felsorolt incidensek és az EP állásfoglalása is azt mutatja, hogy a hibrid fenyegetések valós és folyamatos kihívást jelentenek az Európai Unió és tagállamai számára, szükségessé téve a fokozott éberséget és a koordinált védelmi stratégiákat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása