Szeptember végétől alapvető változások várhatók a marketingkommunikációban Magyarországon, különösen a környezeti és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó állítások terén. Egy új uniós irányelv, amelynek célja a zöldmosás (greenwashing) visszaszorítása, hamarosan életbe lép, és jelentős hatással lesz a vállalkozásokra és a fogyasztókra egyaránt. Az EY tanácsadó cég által szervezett szakmai beszélgetésen elhangzottak szerint a szabályozás célja, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, és ne legyenek megtévesztve megalapozatlan „zöld” ígéretekkel.
Az új jogszabályi környezet értelmében a jövőben csak akkor alkalmazhatók környezeti vagy társadalmi hatásokra vonatkozó nyílt vagy akár burkolt utalások a termékek csomagolásán, a vállalatok honlapjain vagy egyéb marketinganyagaiban, ha azok egyértelműen bizonyíthatók és mérhetők. Ez azt jelenti, hogy a puszta állítások helyett konkrét adatokkal és tényekkel kell alátámasztani minden olyan kijelentést, amely egy termék vagy szolgáltatás környezetbarát jellegére utal. A nem megalapozott zöld megállapítások és ígéretek a továbbiakban megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek majd, ami jogi következményekkel járhat a szabályszegő vállalkozások számára.
Az új szabályozás hátterében az Európai Unió azon törekvése áll, hogy növelje a fogyasztók szerepvállalását a zöld átállásban. Ennek érdekében fogadták el 2024 februárjában az úgynevezett EmpCo irányelvet, amelynek egyik kulcseleme a zöldmosás elleni küzdelem. Az irányelv célja, hogy tiszta és átlátható kommunikációt biztosítson a piacon, és megakadályozza, hogy a cégek alaptalan környezeti állításokkal próbáljanak versenyelőnyhöz jutni.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban az elfogadott direktíva céljai ellenére sincs egységes és központi meghatározása a zöldmosásnak, azaz a greenwashingnak. Ez a tény bizonyos kihívásokat is jelenthet a szabályozás értelmezésében és alkalmazásában, bár az irányelv konkrét előírásokat fogalmaz meg a bizonyíthatóságra és mérhetőségre vonatkozóan.
Szeptember 27-e után különösen oda kell figyelni az általános jelzők és címkék használatára. Nem lehet egy terméket olyan általános kifejezésekkel illetni, mint például „ökobarát”, „klímabarát”, „biológiailag lebomló”, „környezetbarát” vagy „zöld”, csak akkor, ha ezeket az állításokat hitelt érdemlően igazolni lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatoknak részletes dokumentációval és tudományos bizonyítékokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy ilyen jellegű marketingüzeneteket kommunikálhassanak. A változás arra ösztönzi a cégeket, hogy valóban fenntartható megoldásokat fejlesszenek és alkalmazzanak, ahelyett, hogy csupán a „zöld” imázsra fókuszálnának.
Az új irányelv bevezetése tehát egyértelmű üzenetet küld a piacnak: a környezeti felelősségvállalás kommunikációjának hitelesnek és átláthatónak kell lennie. Ez nemcsak a fogyasztók védelmét szolgálja, hanem hozzájárulhat a valódi fenntarthatósági erőfeszítések elismeréséhez és ösztönzéséhez is. A vállalkozásoknak fel kell készülniük a szigorúbb ellenőrzésekre és a bizonyítási kötelezettségre, hogy elkerüljék a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok miatti szankciókat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása