Molnár Áron színész-aktivista legújabb videójában egy salgótarjáni esetet mutatott be, amely szerinte újabb kérdéseket vet fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaival kapcsolatban. Az ügy középpontjában egy egyesület áll, amely jelentős állami forrásokat kapott, miközben egy általa szervezett fesztivál jegybevételeit nem tüntette fel a pályázati dokumentációban. Ez a helyzet felveti a valótlan adatszolgáltatás és a támogatási szerződések érvényességének problémáját.
Molnár Áron a Facebookon közzétett videójában részletesen ismertette a salgótarjáni esetet, amelyben a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület érintett. Az egyesület információi szerint először húszmillió, majd huszonöt millió forint támogatást kapott az NKA „titkos keretéből”. Ezen összegek egy részét állítólag a közelmúltban megrendezett Macskakő fesztiválra fordították, amely Salgótarjánban került megrendezésre.
A fesztivál reklámanyagain, például a szórólapokon, jól látható volt az NKA és az egyesület logója is, ami önmagában nem lenne szokatlan. Azonban a nyilvánosan elérhető adatok és a fesztivál tényleges lebonyolítása között Molnár Áron szerint komoly ellentmondások mutatkoznak. A rendezvényt elsősorban a salgótarjáni önkormányzat fenntartásában működő „REMEK” művelődési ház reklámozta.
A „REMEK” Facebook-oldalán közzétett információk szerint a Macskakő fesztiválra belépőjegyeket árultak, melyek ára 9 és 11 ezer forint között mozgott. Ezzel szemben a közérdekű adatigénylés útján beszerzett pályázati dokumentumok azt mutatják, hogy a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület a támogatási kérelem benyújtásakor nulla forint bevétellel tervezett. Ez azt jelenti, hogy a pályázatban nem jelezték, hogy a fesztivál fizetős lesz, és nem számoltak semmilyen jegybevétellel.
Molnár Áron kiemelte, hogy a hatályos jogszabályok egyértelműen kimondják: nem köthető támogatási szerződés olyan szervezettel, amely a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló, valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltat. Ez a jogi előírás alapvető fontosságú a közpénzek felhasználásának átláthatósága és jogszerűsége szempontjából.
A színész-aktivista egy további, szerinte „apró, de fontos” részletre is felhívta a figyelmet. Az egyesület, amely a támogatást kapta és a fesztivált szervezte, hivatalos képviselőjeként Dr. Fenyvesi Gábor, Salgótarján fideszes alpolgármestere szerepel. Ez a személyi összefonódás további kérdéseket vet fel a támogatások odaítélésének objektivitásával és az esetleges érdekütközésekkel kapcsolatban.
Molnár Áron emlékeztetett Tarr Zoltán kulturális miniszter júliusi közösségi média posztjára is. A miniszter akkor arról írt, hogy a 790-es keretből támogatott szervezetektől nyilatkozatot kértek be arról, mire költötték vagy mire fogják költeni a kapott pénzt. Molnár Áron felvetette a kérdést, hogy vajon ebben az esetben is feltették-e a szervezőknek azt a konkrét kérdést, hogy terveztek-e jegybevétellel vagy jegyértékesítéssel a program során, és ha igen, mit jelöltek be a nyilatkozatban.
Az ügy kiemelt jelentőségű, mivel a pályázati adatlapon szereplő valótlan adatok súlyosan alááshatják a támogatási rendszer integritását. Amennyiben egy szervezet nem a valóságnak megfelelő információkat szolgáltat a támogatás elnyeréséhez, az nem csupán etikai, hanem jogi problémákat is felvet. A jegybevétel elhallgatása, miközben a fesztiválra belépőket értékesítenek, közvetlenül befolyásolhatja a támogatási döntés indokoltságát és mértékét.
A jogszabályi előírások egyértelműen rögzítik, hogy a valótlan adatszolgáltatás a támogatási szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik a hamis adatok közlése, az egyesület által kapott jelentős összegű támogatás visszavonhatóvá válhat. Az eset rávilágít a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségére és az átláthatóság hiányának lehetséges következményeire.
A salgótarjáni alpolgármester érintettsége az egyesület hivatalos képviselőjeként tovább bonyolítja a helyzetet, és felveti a politikai befolyásoltság lehetőségét a támogatások elosztásában. Ez az összefonódás különösen érzékennyé teszi az ügyet a közvélemény szemében, és erősíti az igényt a teljes körű és független vizsgálatra.
Molnár Áron szerint a helyzet megoldása egyértelmű lépéseket igényel. Felszólította az NKTK-t, hogy azonnal elő kell vennie ezt a pályázatot, alaposan meg kell vizsgálnia a benyújtott adatokat és a valós körülményeket. Amennyiben bebizonyosodik a valótlan adatszolgáltatás, a támogatást vissza kell vonni. Ez a lépés nem csupán az adott ügyben teremtene rendet, hanem precedenst is teremtene a jövőbeni pályázatok átláthatósága és jogszerűsége szempontjából.
A színész-aktivista felszólította a kulturális minisztériumot, hogy ne elégedjen meg csupán az átláthatóság ígéretével a közösségi média posztokban. Hangsúlyozta, hogy valódi vizsgálatokra és a felelősségre vonásra van szükség az ilyen esetekben. Ez a követelés az egész kulturális támogatási rendszer iránti bizalom helyreállítását célozza, és rávilágít arra, hogy a nyilvánosság elvárja a konkrét intézkedéseket a feltárt problémák orvoslására. Az ügy kimenetele meghatározó lehet a jövőbeni NKA-támogatások elbírálásának és ellenőrzésének gyakorlatára nézve.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása