Az idei költségvetés módosítása során jelentős emelésre került sor az 1237 kilométeres magyarországi autópálya-hálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek fizetendő állami díjban. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó koncessziós cégnek járó összeg közel duplájára nőtt, ami rávilágít az eredeti költségvetési tervek alultervezésére, és komoly hatással van az állami útdíjbevételek felhasználására.
A 2026-ra vonatkozó költségvetés eredeti tervezete nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forintot irányzott elő a koncessziós díjra. Ezt az összeget a friss módosítások alapján nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra emelték. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) tájékoztatása szerint a jelentős növelés oka, hogy a korábbi kormányzat nem tervezte be a költségek jelentős részét.
Az éves keretösszeg magában foglalja a rendelkezésre állási és szolgáltatási díjakat, a közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák ellenértékét, valamint az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díját. Érdekesség, hogy az MKIF Zrt. korábban 2026-ra 235 milliárd forintos nettó bevétellel számolt, ami jelentősen eltér a most megemelt 304 milliárd forinttól. A cég az állami tervezéssel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy az állam által tervezett összegekről nem tudnak felvilágosítást adni, és a koncessziós szerződésben foglaltakhoz tartják magukat, nem terveznek változással.
Az eltérés egyik lehetséges oka a könyvelési módszertan különbségeiben rejlik: míg az MKIF vállalatként a teljesítés időszakára könyveli el a bevételt, addig a központi költségvetés pénzforgalmi szemléletű, azaz a számla kifizetésének időpontjára könyveli a költségeket. A KBM szerint ez a különbség két hónapos eltérést okoz a teljesítés és a kifizetés között.
Az autópálya-koncesszió elvileg 2057-ig tart, és a Mészáros Lőrinc, valamint Szíjj László NER-es milliárdosok magántőkealapjainak tulajdonában lévő koncessziós társaságok üzemeltetik. A koncesszió 2022. szeptember 1-jei indulása és 2025. december 31-e közötti időszakban a társaságok 760 milliárd forint árbevételhez jutottak. Ebből az időszakból 96 milliárd forint adózott profit keletkezett, ami 13 százalékos profitrátát jelent.
A tulajdonosok 48 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégekből, ami már meghaladja a koncessziós vállalatokba – a jegyzett tőke alapján számíthatóan – tett 45 milliárd forintos befektetést. Az állami útdíjbevételeknek tavaly 56 százalékát, idén pedig várhatóan 44 százalékát viszi el a sztrádakoncesszió. Ez a jelentős rész a hazai 32 ezer kilométeres közúthálózatnak mindössze négy százalékára terjed ki.
A költséges sztrádakoncesszió miatt a magyar állam számára egyre veszteségesebbé válik a közúthálózat üzemeltetése, annak ellenére, hogy az útdíjak Európában kiemelkedően drágák. Ez a jelentős forrás elvonás hiányzik a leromlott minőségű hazai közúthálózat felújításához és karbantartásához.
A sztrádák és a közutak üzemeltetése, valamint fejlesztése 2022-ben még közel egyensúlyban volt, mindössze 31 milliárd forintos költségtöbblettel a bevételekhez képest. 2023-ra azonban a hiány már 223 milliárd forintra nőtt. A következő években ez a veszteség várhatóan 83, illetve 183 milliárd forintos szintre csökken, leginkább a megugró útdíjak miatt.
Fontos megjegyezni, hogy a költségvetésben az épülő sztrádák költségeit évente igen gyakran változó módszertannal tüntették fel, ezért a gyűjtött adatok inkább konzervatív becslésnek tekinthetők.
A 2057-ig tartó autópálya-koncesszió jövője bizonytalan, mivel a kormány többször is bejelentette a szerződés felülvizsgálatát. Emellett uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik a tendereztetése miatt. Ennek ellenére a 2027-es költségvetésben azonban még biztosan szerepelni fog ez a tétel.
A költségvetést némileg segíti, hogy az erősödő forint miatt csökkenhetnek a koncessziós díjak. Idén lejár az M6-os autópálya első, Érd–Dunaújváros közötti szakaszának még 2004-ben kötött koncessziója. Bár korábban felmerült, hogy ez a szakasz az MKIF koncessziójába kerül, az új kormányzati döntés értelmében az eddigi üzemeltető marad a következő 11 évre is.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által ismertetett adatok szerint ez a megoldás 44 milliárd forintba kerül, míg az MKIF a kormány ismertetése szerint 149 milliárdot számolt volna fel erre az időszakra. Az ebből fakadó spórolás az államnak várhatóan évi mintegy 20 milliárd forintos megtakarítást eredményez a következő 11 évben, mivel a jövőben már csak az üzemeltetésért kell fizetni, nem az építésért, mint az elmúlt 22 évben.
Országos szinten továbbra is jelentős forrásigénye van az elmaradt közútfejlesztéseknek, és a kormány tervei szerint az eddiginél jelentősebb összegeket szán a leromlott utak fokozatos helyreállítására. A mérleget emellett az is befolyásolja, hogy hogyan alakul a forgalom a fizetős utakon. Mivel ebben nem várható nagy fellendülés, nem lenne meglepő, ha a kormány tovább keresné a megtakarítási lehetőségeket a beruházásokban és üzemeltetésben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása