A Bank of England komoly kihívással néz szembe az infláció megfékezésében, miközben a brit fogyasztók kitartóan keresik az élményalapú szolgáltatásokat. Az éttermek, mozik és más szabadidős tevékenységek iránti töretlen kereslet jelentős áremelési mozgásteret biztosít a szolgáltató szektornak. Ez a helyzet sürgetővé teheti a jegybank számára a monetáris politika szigorítását.
A brit gazdaságban jelenleg a szolgáltatások áremelkedése a fő inflációs motor, ellentétben a korábbi időszakkal, amikor a termékek drágulása dominált. Míg a termékek inflációja mindössze 1,1 százalékos, addig a pubok, mozik, éttermek és fodrászatok árai több mint 4 százalékkal emelkednek. Ez a szint több mint duplája a jegybank 2 százalékos inflációs céljának, ami jelentős eltérést mutat a kívánt állapottól.
A szolgáltató cégek erős árazási képességgel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy áthárítsák a megnövekedett költségeket. Ide tartoznak a magasabb adók, a minimálbér-emelések és a szigorúbb foglalkoztatási szabályok, még akkor is, ha a közgazdászok már a fogyasztói kereslet visszaesésére számítottak. Ez a jelenség fenntartja az inflációs nyomást a gazdaságban.
Aggodalomra ad okot, hogy a vállalatok a közel-keleti konfliktus okozta nyersanyag- és energiaköltség-növekedést is átháríthatják a fogyasztókra. Ez elindíthatja a Bank of England által régóta rettegett másodkörös inflációs hatásokat, ahol a magasabb árak magasabb béreket generálnak, ami további áremelkedésekhez vezet. Bruna Skarica, a Morgan Stanley brit főközgazdásza szerint ez egy öngerjesztő spirált indíthat el.
A világjárvány utáni időszakban még az ellátási láncok zavarai és a felhalmozott kereslet okozta a termékek árának emelkedését. Akkoriban az autók, számítógépek és más materiális javak drágulása hajtotta az inflációt, globális szinten is érezhető volt a jelenség.
Azóta azonban jelentős elmozdulás történt a fogyasztói szokásokban: a brit háztartások tavaly már reálértéken többet költöttek szolgáltatásokra, mint a pandémia előtt. Ezzel szemben a termékekre fordított kiadásaik továbbra is elmaradnak a 2019-es szinttől, ami a fogyasztói prioritások egyértelmű átrendeződését jelzi.
Ezt a jelenséget erősíti a gazdaságban jól ismert „rúzshatás” is, amely szerint a nehezebb gazdasági időkben a fogyasztók a nagyobb kiadásokat kisebb, elérhetőbb örömökkel helyettesítik. Egy pub vagy étterem látogatása pontosan ilyen megfizethető élményt nyújt, ami hozzájárul a szolgáltató szektor ellenállóképességéhez. Sara Hudson, a McKinsey partnere is megerősítette, hogy az élményalapú szolgáltatások egyértelműen előnyben vannak.
A vállalatok áremelési képessége tovább mélyíti a megosztottságot a Bank of England döntéshozói között, akik eltérően ítélik meg a gazdasági helyzetet. Huw Pill főközgazdász például attól tart, hogy a cégek továbbra is áthárítják a magasabb költségeiket, fenntartva az inflációs nyomást. Ezzel szemben Andrew Bailey jegybankelnök inkább a gyenge kereslet miatt aggódik, ami indokolatlanná teheti a szigorítást.
A szolgáltatások inflációja az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan 4,5 százalék volt, ami kényelmetlenül magas szinten tartja a fő inflációs mutatót. Bár áprilisban egy év után először csökkent 3 százalék alá a pénzromlás üteme, ez a mérséklődés a várakozások szerint csupán átmeneti lesz. A tartósan magas szolgáltatási infláció megnehezíti a jegybank dolgát a cél elérésében.
A befektetők arra számítanak, hogy a brit jegybank a következő kamatdöntő ülésén változatlanul hagyja az irányadó kamatot, de az idei évre már teljesen beáraztak egy kamatemelést. Sőt, egy másodikat is reális lehetőségnek tartanak, ami tükrözi a piac inflációs aggodalmait. A fogyasztók is kezdenek hozzászokni a gyorsabb ütemű áremelkedéshez, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A fogyasztói bizalom erősödését mutatja, hogy a Marston's sörgyártó vállalat bővíti a sportközvetítésekre specializálódott Grandstand pubhálózatát. A tervek szerint akár 250 egységesre is duzzaszthatják a hálózatot, ami egyértelműen jelzi a befektetői optimizmust az élményalapú szektorban. A McKinsey kutatása szerint a brit fogyasztók a következő három hónapban inkább a nem létszükségleti cikkek beszerzését fognák vissza, semmint a szolgáltatásokra fordított kiadásaikat.
A Bank of England előtt álló döntés kritikus jelentőségű a brit gazdaság jövője szempontjából. A jegybanknak egyensúlyoznia kell az infláció megfékezése és a gazdasági növekedés támogatása között, miközben a szolgáltatási szektor továbbra is erős kereslettel és árazási képességgel bír. Egy elhamarkodott vagy késlekedő lépés is súlyos következményekkel járhat.
Amennyiben a szolgáltatási infláció tartósan magas marad, és a másodkörös hatások is érvényesülnek, további kamatemelésekre lehet számítani. Ez növelné a hitelfelvételi költségeket a háztartások és a vállalkozások számára, ami lassíthatja a gazdasági aktivitást. Ugyanakkor a jegybanknak figyelembe kell vennie a gazdaság egészének állapotát is.
A fogyasztói magatartás tartós eltolódása az élményalapú szolgáltatások felé hosszú távon is átalakíthatja a brit gazdaságot. A monetáris politika kénytelen lesz alkalmazkodni ehhez az új realitáshoz, ami új kihívásokat és megközelítéseket igényelhet. A jegybanki kommunikáció és a piaci várakozások kezelése kulcsfontosságú lesz a következő időszakban.
A globális gazdasági környezet, beleértve a geopolitikai feszültségeket és az energiaárak alakulását, továbbra is befolyásolja majd a brit inflációs kilátásokat. A Bank of England döntései nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi befektetők figyelmét is lekötik, hiszen a brit gazdaság teljesítménye hatással van a globális piacokra is.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása