Az Európai Parlament (EP) kedden elfogadta annak a különbizottságának a megállapításait, amely az Európai Unió elleni külföldi információmanipulációval, beavatkozással, hibrid támadásokkal és dezinformációs kampányokkal foglalkozik. A dokumentum, bár nem jogszabály, az EU „demokráciapajzs” nevű javaslatcsomagjához kapcsolódik. A jelentés kiemelt figyelmet fordít a külső fenyegetésekre, és javaslatokat tesz az uniós ellenálló-képesség növelésére.
Az EP közleménye szerint a jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország gyakran hajt végre hibrid támadásokat kulcsfontosságú uniós infrastruktúra ellen, emellett Belaruszt, Kínát, Iránt és Észak-Koreát is megnevezi ilyen akciók forrásaként. Ezen akciók közé tartoznak a kibertámadások, fizikai szabotázsakciók, gyújtogatások, kémkedések és jelzavarások, melyek túlnyomórészt a digitális térben zajlanak. A képviselők új jogszabályok helyett a meglévők, mint például a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet, szigorúbb végrehajtását szorgalmazták.
A jelentés javasolja a szankciók kiterjesztését a dezinformációt támogató szereplőkre és azokra, akik segítenek kijátszani a meglévő korlátozásokat. Kiemelték az online platformok felelősségét is, elvárva tőlük, hogy hatékonyabban lépjenek fel az automata botokkal vezérelt választási beavatkozások ellen, és védjék a demokratikus közbeszédet. Hosszú távú támogatást kértek a tömegtájékoztatás szabadságához, az oknyomozó újságíráshoz, az illegális kémszoftverekkel szembeni biztosítékokhoz és a polgári részvétel előmozdításához.
Az EP arra szólította fel az EU-t, hogy a kritikus ágazatokban csökkentse a külföldi ellenőrzésű technológiáktól, különösen az amerikai techcégektől és a kínai hardverektől való függést, helyette európai vagy megbízható partnerektől származó termékeket részesítsen előnyben. A kriptoeszköz-alapú politikai adományoknál az „ismerd az adományozódat” elv alkalmazását sürgették, valamint intézkedéseket a rosszindulatú deepfake és csaló tartalmak ellen. A jelentés támogatja az Európai Bizottság által javasolt új uniós intézmény létrehozását a demokratikus ellenálló-képesség védelmére, amely a külföldi információmanipuláció és dezinformáció ellen küzdene, összehangolva a nemzeti intézkedéseket, valamennyi tagállam kötelező részvételével. Az elfogadott szöveg emlékeztetett továbbá arra, hogy az előző magyar kormány alatt az EU elleni kémkedés is felmerült.
A különbizottság létrehozása és a „demokráciapajzs” javaslatcsomag az EU szélesebb körű törekvéseit tükrözi a demokratikus folyamatok és a kritikus infrastruktúra védelmére a modern fenyegetésekkel szemben. A keddi vitán Lakos Eszter (Tisza Párt) üdvözölte, hogy az EP ambiciózusabb szöveget fogadott el, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata. Kiemelte, hogy a hibrid fenyegetések valósak és egyre súlyosabbak, de rámutatott arra is, hogy a manipulatív narratívák nem mindig külső forrásból származnak, hanem hazai szereplők is terjeszthetik és felerősíthetik azokat.
Lakos Eszter hangsúlyozta a belföldi manipuláció kezelésének fontosságát, mondván, hogy a Kreml által irányított szolgáltatók betiltása önmagában nem elegendő, ha üzeneteiket hazai csatornák továbbítják. Üdvözölte, hogy a jelentés a társadalmi ellenálló-képességet és a médiatudatosságot helyezi a középpontba. Kijelentette, hogy a cél nem az, hogy megmondják az európaiaknak, mit gondoljanak, hanem a vita és a kritikus gondolkodás ösztönzése, ami a demokrácia alapja.
A jelentés rávilágít a demokráciát fenyegető veszélyek változó természetére, különösen a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével. Molnár Csaba (DK), a szaktestület alelnöke, felhívta a figyelmet arra, hogy az MI segítségével sokkal több embert lehet elérni, és személyre szabott hazugságokat is lehet gyártani. Szerinte lassítani kell az MI fejlesztését, amíg nincs ellene megfelelő védelem, mert az komoly veszélyt jelenthet a demokráciára és az emberi életre is.
A vita során Dömötör Csaba (Fidesz) kritizálta a javaslatot, mondván, hogy az elvileg a külső beavatkozások elleni védelemről szól, de valójában az Európai Bizottság számára nem tetsző kormányok elleni folyamatos beavatkozások eszközévé válhat. Példaként említette a magyar kormány intézkedéseit, mint a köztársasági elnök és alkotmánybírók eltávolítása, vagy az ellenzéki vezetők újraindulásának tiltása, valamint a mandátumkorlátozás miatti választási kizárások. Feltette a kérdést, hol van ilyenkor a „demokráciapajzs”, és azt sugallta, hogy az EP nagykoalícióját nem a demokrácia, hanem az „engedelmes kormányok” érdeklik.
Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) még élesebben fogalmazott, szerinte az Európai Bizottság George Orwell „1984” című művének rendszerét fejlesztette tovább, ahol a demokrácia diktatúrává, a cenzúra szólásszabadsággá, az önkény pedig európai értékké vált. Állítása szerint a „demokráciapajzs” a valós külső fenyegetések helyett a belső politikai sokszínűség felszámolását célozza, „függetlennek nevezett fizetett cenzorokkal” építve véleménymonopóliumot. Úgy véli, mindent hibrid fenyegetésnek vagy dezinformációnak neveznek, ami szembemegy az Európai Bizottság elképzeléseivel, és a pajzs az „önök hatalmát védi az európai polgárok véleményével szemben”.
A jelentés elfogadása jelzi az EP elkötelezettségét az EU demokratikus alapjait fenyegető széles körű veszélyek elleni védelem megerősítése iránt. Az új intézmény javaslata és a meglévő jogszabályok szigorúbb végrehajtásának szorgalmazása proaktív megközelítést mutat. Azonban a magyar képviselők éles kritikái rávilágítanak a „demokrácia védelme” értelmezésével és a külső-belső szuverenitás egyensúlyával kapcsolatos folyamatos feszültségekre.
A technológiai függőség csökkentésére és a média- és társadalmi tudatosság erősítésére irányuló hangsúly hosszú távú stratégiát jelez az ellenálló-képesség kiépítésére. A vita egyúttal kiemeli a legitim kritika és a külföldi beavatkozás közötti különbségtétel összetett kihívását, különösen akkor, ha hazai politikai szereplők is részt vesznek bizonyos narratívák felerősítésében. A javaslatok jövőbeli végrehajtása valószínűleg további vitákat és ellenőrzéseket vált ki majd, különösen a tagállami autonómiára és a szólásszabadságra gyakorolt hatásukat illetően.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása