Orosz dróntámadás érte a lengyel határ közelében egy ukrán személyvonat mozdonyát, ami aggodalmat keltett a nyugati országokban. Az eset a Kreml egyértelmű üzeneteként értékelhető, mivel a támadás egy olyan útvonalon történt, amelyet nemrégiben fontos nyugati tisztviselők is használtak. Az európai országok és Ukrajna közötti határátkelőkre mért csapások, valamint az orosz hátterű hibrid támadások fokozódása már tényként kezelt eszkalációt jelent.
A közelmúltban egy orosz drón találta el a Kijev és Varsó között közlekedő személyvonat mozdonyát, mindössze néhány kilométerre a lengyel határtól. A szerencsének köszönhetően, és a személyzet előzetes figyelmeztetése miatt senki sem sérült meg, mivel a vonat időben megállt. A 206 utast szállító szerelvényt az ukrán oldalon vették célba, még mielőtt a lengyel vasúttársaság átvette volna.
A támadás helyszíne és a kiválasztott vonat nem tűnik véletlennek. Ezen a vasútvonalon utazott nem sokkal korábban Boris Johnson volt brit miniszterelnök, valamint Jonathan Powell brit nemzetbiztonsági tanácsadó is. Ők egy kijevi konferenciáról, az évente megrendezett Yalta European Strategy eseményről tartottak hazafelé.
A konferencián politikai, üzleti és biztonsági vezetők, szakértők vettek részt, köztük David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója, aki a közeli jahodini vasútállomáson tartózkodott a támadás idején. Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök is egy közeli vonaton utazott, percekkel a találatot kapott szerelvény előtt. Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznyicja szerint a drón célpontja akár a diplomáciai vonat is lehetett, amelyen Johnson is utazott, ezért módosították a menetrendet.
Oroszország nem tagadta a támadást, csupán annyit közölt, hogy nyugat-ukrajnai vasúti infrastruktúra-létesítményeket vettek célba, amelyeket katonai rakományok szállítására használnak. Azonban a megtámadott vonaton nem szállítottak fegyvert, bár az állomáson valóban szoktak áthaladni fegyverszállítmányok.
Az ukrán vasúthálózat, amely Európa harmadik legnagyobbja 24 ezer kilométeres vágányhosszával, létfontosságú szerepet tölt be a háborúban. A légtér 2022 februári lezárása óta ez az egyetlen működőképes szállítási útvonal mind a személy-, mind az áruszállítás számára. A vasút nem csupán a lakosságot szolgálja, hanem a nemzetközi delegációk, köztük kormányfők és elnökök Kijevbe jutásának is fő eszköze.
Szerhij Lescsenko, az ukrán vasúttársaság felügyelőbizottságának tagja „gazdasági gerincnek” és az ország „másik hadseregének” nevezte a vasutat. A háború előtt naponta 600 ezer embert szállított, és 170 ezer alkalmazottjával Ukrajna legnagyobb vállalata volt. A konfliktus kezdetén négymillió embert és 120 ezer háziállatot evakuáltak a vasút segítségével.
Oroszország már a háború elején megpróbálta megbénítani az ukrán vasúthálózatot, kezdetben hidakat, majd sínhálózatot és trafóállomásokat támadva. Ez utóbbi arra kényszerítette Ukrajnát, hogy dízelmozdonyokra álljon át. Az idei évben azonban általánossá váltak a személyvonatok elleni dróntámadások és a kocsiszínben álló mozdonyok megsemmisítése.
A vasúti infrastruktúra elleni fokozott támadások, különösen a nyugati határ közelében, egyértelműen jelzik Oroszország eszkalációs szándékát. A lengyel kormányfő szerint az eszkaláció már tény, és nem zárható ki, hogy a támadások Lengyelország területét is érinthetik. Ez a helyzet az EU és a NATO hezitálását is befolyásolhatja.
A nyugati tisztviselők útvonalán történt támadás azt mutatja, hogy Oroszország immár kész diplomáciai és politikai célpontokat szállító szerelvényeket is megközelíteni. Ez új dimenziót ad a konfliktusnak, és közvetlen fenyegetést jelent a Kijevbe látogató magas rangú külföldi vendégekre.
Az ukrán vasúti dolgozók körében is növekszik az áldozatok száma: a háború kezdete óta 58 alkalmazott vesztette életét és 317-en sérültek meg. Csak ebben az évben 1534 alkalommal támadták az ukrán vasúti infrastruktúrát, ami jelentős károkat okoz: 492 mozdonyt és közel 250 vasúti kocsit ért találat. Ezek a csapások az ukrán hadsereg logisztikai képességeinek gyengítését célozzák.
Az orosz támadások jelentősen lassítják a vasúti közlekedést Ukrajnában. Amennyiben egy drón 50 kilométeren belüli távolságba kerül egy vonathoz, az csak a veszély elmúltával folytathatja útját, ami akár 12-15 órásra is nyújthatja az utazásokat. Riadó esetén az utasoknak télen is fedezékbe kell vonulniuk.
Ennek ellenére Kijev és más ukrán városok továbbra is elérhetők vonattal a közelebbi európai fővárosokból, például Budapestről is naponta indul közvetlen járat. A MÁV honlapján azonban felhívja a figyelmet, hogy a Konzuli Szolgálat nem javasolja az Ukrajnába utazást, bár a vonatok korlátozások nélkül közlekednek.
Boris Johnson volt brit kormányfő értetlenül áll a támadás előtt, de hangsúlyozza, hogy Ukrajnának meg kell kapnia a szükséges támogatást. Az események rávilágítanak a konfliktus eszkalálódó jellegére és a nyugati országok előtt álló dilemmára az ukrajnai helyzet kezelésében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása