Az Európai Unióban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi nehézségek miatt nem tudott autót fenntartani. Ez az adat rávilágít az uniós polgárok mobilitási lehetőségeinek egy fontos aspektusára, és a tagállamok közötti különbségekre. Magyarországon azonban ez az arány szinte duplája volt az uniós átlagnak, elérve a 10,4 százalékot, ami az egyik legkedvezőtlenebb mutató az EU-ban.
A magyarországi helyzet különösen problémásnak tűnik, ha a régiós versenytársakkal vetjük össze az adatokat. Csehország és Lengyelország például már jóval az uniós átlag alatt teljesít ezen a téren, ami azt jelzi, hogy lakosságuk nagyobb arányban engedheti meg magának a személygépkocsi fenntartását. Szlovákia szintén Magyarország előtt jár ebben a statisztikában.
Románia pedig az elmúlt tíz év során látványos felzárkózást mutatott, jelentősen javítva a helyzetén.
Fontos megjegyezni, hogy az autó nélküli háztartások magas aránya mögött nem mindenhol ugyanazok a tényezők húzódnak meg. Magyarország esetében a jelenség elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémákra vezethető vissza. Ez azt sugallja, hogy a lakosság egy része számára az autóvásárlás és -fenntartás költségei meghaladják az anyagi lehetőségeiket, vagy a vidéki területeken a közösségi közlekedés hiányosságai ellenére sem tudnak autót vásárolni.
Ezzel szemben Dániában és Finnországban, ahol szintén magas lehet az autóval nem rendelkező háztartások aránya, más okok magyarázzák a helyzetet. Ezekben az északi országokban a magas autózási költségek, a kedvezőtlen adórendszer és a kiválóan kiépített közlekedési alternatívák, mint például a fejlett tömegközlekedés vagy a kerékpáros infrastruktúra, játszanak szerepet. Ez azt jelenti, hogy sokan tudatosan döntenek az autómentes életmód mellett, mivel a közlekedés egyéb formái hatékony és kényelmes alternatívát kínálnak számukra.
Összességében tehát míg az EU-átlag egy általános képet fest, a tagállamok közötti különbségek mélyebb elemzést igényelnek. Magyarország esetében a számok mögött meghúzódó gazdasági és infrastrukturális kihívásokra utalnak a statisztikák, míg más országokban a magas költségek és a fejlett alternatívák formálják a lakosság közlekedési szokásait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása